Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
68 Az idők haladtával az emberek mind kevesebb és kevesebb helylyej rendelkeznek és ez gondolkodóba ejthette őket. Minek azt a sok helyet a elpazarolni a halottakra. Másrészt közegészségi szempontból sem czélszerü a hullák eltemetése; végül pedig sohasem tudhatjuk, vájjon nem élőhalottal van-e dolgunk? Szóval a halottégetés eszméje kezdett mind nagyobb tért hódítani és kivált mióta Pieper és Simetis német mérnökök külön haíottégető-kemen- czéket találtak fel, azóta németországban rendkívül elteijedt a halottégetés, sőt egyes városokban immár fakultative, tehát némikép kötelező alakban is , rendszeresítve van. A halottégetéssel mar a regi időkben találkozunk. A romaiak, A crematorium Milanóban. görögök, kelták és germánok elégették halottjaikat, ha csak nem tartoztak a gazdag osztályhoz, mely bebalzsamoztatta, avagy szarkofágba helyezte őket. Manapság a hinduk és japánok szintén máglyára teszik halottjaikat. A müveit nyűgöt ezzel az elemésztéssel nem tudott volna megbarátkozni és igy ez életre való eszme csak akkor tudott tért hódítani, mikor a halottégető kemenczéket fedezték fel. ^ J Egy ily crematoriumot (a szó a latin cremare = elégetni igét° veszi eredetét) láttam a milánói temetőben. Keller Albert 1876-ban épitet e 150.000 frank költségen és Milánó városának ajándékozta, A csinos kis házacskába két kályha van felállítva. Az egyikbe" * Oívró'-reedszer szerint fával, a másikban a Kvriwi-rendszer szerint gazZ égetik el a halottakat. A dolog igen egyszerű Scanned by CamScanner
