Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)

Általános rész

54 tevékenységéért a Petőfi társaság tagjául választotta. Költeményeinek egy gyűjteményét 1893-ben adta ki Versek czimmel s akkor minden bírálója el­ismerte, hogy Inczédy László lírikusaink közt.a legjelentékenyebb. A másik poéta halottunk Lauka Gusztáv volt, akit augusztus 24-én temettünk el Nagybecskereken. Az öreg költőt tüdőgyulladása vitte a sírba. Vitkán 1818. született. Gazdatisztnek készült, 1840-ben azonban otthagyta állását, a fő­városba jött s a forradalom ügyét tollával szolgálta. Később visszatért Nagybecskerekre s a Torontál czimü lapot szerkesztette. írói munkásságá­nak 40 éves ünnepét 1879-ben Budapesten ünnepelték. Két poétánkat, akik egész szivükkel hozzánk voltak nőve, eltemettük. A másiknak, aki csak magyar képzeleteket vitt el tőlünk, de más nyelven zengte tájaink szépségiet, szobrot emeltünk. Csatádon, a szép fekvésű kis torontáli faluban, augusztus 13-án volt Lenau Miklós emléktáblájának leleplezése; abban a házban, melyben az emléktábla van, Lenau szobát is rendeztek be. A szeptember hónap nagy veszteséggel kezdődött. E hó hetedikén hunyt el Steindl Imre, a magyar parlament zseniális építőművésze. A mester régóta betegeskedett, de a hozzátartozói bíztak, hogy szervezete győzedel­meskedik baján. A betegség azonban erősebb volt nálánál. Steindl Imre 1839. október 29-én született Budapesten. Atyja tekintélyes ékszerész volt, aki gyermekeit igaz magyarokká nevelte, ami akkortájt Pesten ritkaság- számba ment. Steindl az elemi és középiskoláit Pesten, a műegyetemet Budán végezte. 1859-ben a bécsi képzőművészeti akadémián folytatta tanul­mányait, honnan ugyanazon év végén már a budai műegyetemre hívták meg tanársegédnek. 1869-ben Budán a Műegyetemen mint helyettes tanár mű­ködött, a következő évben ő felsége a középkori építészet szerkezettani és mőtörténelmi tanszékére nyilvános rendes tanárnak nevezte ki. Tagja volt az országos képzőművészeti tanácsnak, a műemlékek országos bizottságá­nak és a budapesti közmunkák tanácsának. Steindl érdemeit az angolok is elismerték. 1895-ben a The Royal Institute of British Architacts tiszteletbeli és levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1898-ban levelező-tagjának választotta meg. 1900-ban a király a pro litteris es artibus arany éremmel jutalmazta a mestert. Alkotásai közül kiemelendők: a budai Kereskedelem és Iparbank háza, Agorasztó Miklós budapesti, a Lyka-család budapesti bérháza, Rakovszky Géza kosoczai kastéiya, gróf Gyulay Sámuel mauzóleuma, a budapesti állatorvosi akadémia, a királyi József-műegyetem, az uj városháza, a VII. kerületi erzsébetvárosi katholikus templom, a debreczem Bika-szalloda. О restaurálta Vajda-Hunyad várát, a máriafalvi és igloi templomokat, a kassai székesegyházat és a bánfai Sz,Egyed temp­lomot. De működésének koronája a budapesti uj országház hatalmas épülete. F “'T h|a'álát’i - Wvál0 emberek egész sorának veszte követte. Ezen a heten, szeptember első napjaiban Hajnik Imre, az egyetem tudós Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents