Székes-Fejérvári Naptár, 1902 (30. évfolyam)

Az év története

63 valamint Észak-Amerikában, a gazdasági viszonyok tanulmányozása czéljából hosszabb utazást tett és a tovább egy évnél tartó utón szerzett tapasztalat­ról nagyon érdekes emlékiratban számolt be. Ebben az emlékiratban a mezőgazdasági statisztika összes észlelt mozzanatait felölelte s egyszersmind korszerű javaslatokat tett a mezőgazdaságra vonatkozó adatok gyűjtésére és feldolgozására nézve. Széchenyi gróf méltatva Fiáth báró nagyszabású reformterveit, 1884-ben megbízta őt a magyar mezőgazdasági statisztika osztály szervezésével, mely osztálynak Fiáth osztálytanácsosa lett. A boszniai okkupáczióban mint segédtiszt vett részt s több ütkö­zetben jelen volt. Egyéniségének kiváló tulajdonai nem kisebb tiszteletet és rokon- szenvet biztositottak részére első minisztere, Széchényi előtt, mint később, Szapáry Gyula gróf, valamint Bethlen András gróf miniszter előtt is. Mindnyájan felismerték és becsülték benne úgy a teoretikus, mint a praktikus gazdát is. Minisztere bizalma folyton fokozódott iránta s csak­hamar a széles munkakörü mezőrendőrségi főosztály élére állíttatott. E nagy föladat közepeit sem szűnt meg más téren is munkásságát érvé­nyesíteni. Lipthay István miniszteri tanácsossal válvetve állandóan referense volt miniszterének az akkor folyó vám- és kereskedelmi tárgyalásokban. Szakvéleményei rendszerint irányadók voltak s a tárgyalások magyar állás­pontja az általa preczizirozott alapokon nyugodott. Külföldi tanulmányutjának volt eredménye, hogy a magyar mező- gazdasági statisztika megtalálta helyes alapját, melyen csakhamar magas fejlődésnek indult. Még 1884-ből készült el nagyszabású munkálata, mely­ben feltüntette Magyarország búza és rozs fogyasztását, különös tekintettel az országban szükségelt gabona-vetőmagra. E munkáját követte a Magyar- országban összeirt állatállomány szakszerű feldolgozása, mi kerek két esz­tendőt vett igénybe. Később 1887-ben, kisérletet tett kimutatni a világ búza­termésének és fogyasztásának mérvét, olyan időszakban, a mikor az aratás még javában folyt s hogy e munkájával mily eredményeket ért el, azt az évről-évre (augusztus havában) megjelenő e nemű kimutatások fényesen illusztrálják. 18Q1. tavaszán vált meg gr. Cziráky Béla Fejérmegye főispáni székétől s a kormány a különösen fontos főispáni állásra br. Fiáth Miklóst nevezte ki. 1891. május hó 26-án történt meg az installáció s Fejérmegye közigazgatása az ő kormányzata alatt mintaszerűvé vált, a népesség közgaz­dasági helyzete pedig, noha temérdek elemi csapás látogatta meg a vár­megyét, lényegesen javult. Főispánságának második esztendejében nagy árvizek voltak a megyében s a veszély napjai alatt állandóan kint volt a fenyegetett pontokon éjjel-nappal s személyesen vezette a mentési munká­Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents