Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)

Szépirodalmi rész

83

tervével foglalkozzék, s ennek kivitelét halasztás nélkül munkába vegye, — mely czélra a városi közönség érdemes képviselősége szokott hazafias áldozatkészséggel nem messze a lerombolt egykori várfalaktól, egy szép, tágas és alkalmas telket ajánlva fel; a városi és megyei közönség meleg részvéte és érdekeltsége pedig a szükséges pénzerőt aránylag nem sok idő alatt kiteremtette; nem lehetett volna — mondám — erre kedvezőbb időpontot találni, mint a mostanit, mikor a törvényhozás az egész országnak jólétéről, a városi hatóság pedig jeles főnökeinek bölcs vezetése alatt, e város külön erkölcsi és anyagi javának emeléséről gondoskodván, s az e végre szükséges komolyabb intézkedésekben fáradhatlan tevékenységet fejtvén ki, eljöttnek látszott az idő, midőn szeretett városunk minden irányában észlelhető örvendetes emelkedése immár megkívánja, sőt követeli, hogy az üdítő, mulatva tanító, erkölcs-szeliditö s az életet szépítő művészetnek ápolása a közművelődésnek általunk is melegebben felkarolandó eszközei közé soroltassák, s hogy a Múzsák és Grátiáknak városunk falai közt is állandó, díszes hajlék szereztessék. Hogy a művészet számos ágai közt a színművészet minden időben a közművelődés terjesztése egyik leghatályosb tényezőjének ismertetett, az ó- és újkor tapasztalatai tanúsítják. Még most is fennállanak Görög- s Olaszhonban a görög és római nemzetek által a színművészet különféle nemeinek gyakorlására ezer év előtt pazar fényűzéssel emelt nagyszerű építményeknek romjai, s alig bontakozott ki világrészünk a középkor vasbilincseiből, a nemzetek azon mérvben, melyben a polgárosodás ösvényén előre haladva, a tudomány és művészet kiaknázására fogékonyabbakká lettek, a szinimüvészetet is kül- és bejterjedelemben nevekedett pártolásban részesítették; — és már a múlt század vége a külföld majdnem minden városában kisebb-nagyobb fénynyel felszerelt színházakat látott épülni.

Hazánk e tekintetben is hátramaradt, mert állami és nemzeti létének fentartásával, s annyi veszély elleni védelmezésének nehéz, véres munkájával volt századokon át egészen elfoglalva, kedves anyanyelvűnk kezdetleges állapotából kibontakozni s a színi művészet által megkívánt tökélynek magasabb fokára emelkedni nem tudott; s azért a magyar színészet még e század elején is többnyire csak fordított idegen színmüveknek vagy népies bohózatoknak vándortársulatok által valamely vendéglői teremben, sőt néha csak egyszerű fészerben történt kezdetszerü, szegényes előadásával volt képviselve; míg végre nemzetünk geniusa az általam jelzett ébredési korszakban szövétnekével ezen elhagyott tért is megvilágítván, nemcsak az ország fővárosában állandó nemzeti színház alapittatott, de az ország majdnem minden népesebb városában kisebb-nagyobb színházakat látunk emelkedni és megnyílni.

Méltó tehát, hogy sz. kir. Székesfejérvár városa, melynek múltja nemzeti életünk legfényesb nyilvánulásaival szorosan össze van fűzve, a többi 6

*

Scanned by CamScanner