Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)
Szépirodalmi rész
108 Maga a szinpártoló egyesület is már pld. 1888-ban oly kriminálisán kedvezőtlen viszonyok között tengődött, hogy attól elvárni azt, hogy a felszámolás küszöbén álló részvénytársulatot anyagilag segítse, éppenséggel nem lehetett. A szinpártoló egyesület is, mely 1882-ben 160 taggal alakult meg, kiknek száma 1885-ben 250-re emelkedett, évi 8 frt tagságdij mellett, tehát évi 1220 frt tőkével (ennek 25 °/o jövedelme tőkegyűjtésre volt fordítandó) 1888-ban már alig számított 100 tagot, kik a tagsági dijat rendesen fizették. Daczára e csekély és bizonytalan jövedelemnek, az egyesület mégis híven támogatta a színészetet. Mint az egyesület egyik jelentése dokumentálja: »1882— 84-ig bezárólag 980 frtot fordított segély gyanánt, 315 frtot pedig a bútorok beszerzésére, mert a színi előadások érdekében szükségesnek látta a választmány uj bútorok bevásárlását. Tóth Béla, színigazgató, kapott 410 frtot, Jakab 1886-ban 400 frtot, Komlósi és társulata 927 frtot, Csóka Sándor 400 frtot. 1888-ig tehát összesen 3.451 frtot áldozott az egyesület a színészetért. Ezen összegbe nincs belefoglalva azon összeg, a melyért a választmány tagjai Komlósi érdekében 1886-ban kezességet vállaltak s a melynek egy része elveszett. Kölcsönökkel is segítette az egyesület az igazgatókat a legválságosabb napokban, a midőn csak ereje megengedte. Erkölcsi támogatását is évről-évre bizonyította. Minden évben, nem csak felhívásokat bocsátott ki a közönséghez, melyekben a színészet segélyezését, mint arra hivatott erkölcsi testület, legmelegebben ajánlta, hanem segédkezett a bérletek gyűjtésében is. Jókainé Laborfalvy Róza, a nemzet hires heroinájának, 50 éves jubileumát városunkban szintén a szinpártoló egyesület rendezte, és pedig oly sikerrel és fénnyel, a mely a többi magyar vidéki városokban tartott jubileumot nagyban felülmúlta és napokig az egész ország figyelmét városunk felé fordította. Két ízben, 1884-ben és 1886. végén, midőn a színigazgatók és a színház-társulat közt a súrlódások annyira mentek, hogy a színi évadot is veszélyeztették, akkor is a szinpártoló egyesület lépett fel közvetítő gyanánt és megmentette a fejérvári színészet becsületét.« 1888-ban már ez az egyesület is annyira hanyatlott, anyagi viszonyokkal küzkődött, hogy midőn a színházat ez év kezdetével — tűzbiztonsági hiányok folytán — rendőrileg be akarták csukatni, az átalakításokra szükségelt összeg beszerzésére, bizottság martius hó 18-án tartott üléséből kifolyólag, gróf Cziráky Béla védnöksége mellett tervbe vett, műkedvelői előadással összekötött zene- s dalestély és tánczvigalom rendezésével tudta csak biztosítani a tűzbiztonsági átalakítások költségeinek fedezését. Az e czélra április hó 21. és 22-ikén megtartott műkedvelői előadások 1083 frt 90 kr. bevételéből tiszta jövedelemként 703 frt 23 kr. folyt be. E válságos alkalomkor sokatbuzg ólkodtak színházunk érdekében gróf Cziráky Béla, Kemplen Imre, Tóth Aladár, Kaltenecker Márton, Kovács Pál, ifj. Vildenauer János, dr. Major Ferencz, dr. Faludi Miksa, Havranek József, Scanned by CamScanner
