Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)

Szépirodalmi rész

92 Ámor mint békebiró. (Humoreszk.) Irta: Ötvös Qyulct. te Miska pajtás, eszem azt a háborút nem látott zúzádat, ne hajtsd le ott a fejedet, mind a túzok a vetés között! Mit szo- 'NfcvO morkodol! Toits ! így ni !u „Hej, édes Tónikám, bizony van is az embernek búsulni való, ha elgondolja, hogy maholnap el keli mennie arra az útra, a mely­ről eddig még senki sem tért vissza.“ Egy kedélyes muriban beszélgetett igy együtt a két jó barát. Régen volt biz ez már, még azokban a régi jó adóprésnélküli időkben, a melyekről most már csak úgy Írásból tudunk valamit; azokban a drága időkben, a mikor még attól féltek á mi jó öregeink, hogy hát egyszer itt is kell ám hagyni ezt a szépséges árnyékvilágot. Bizony csak felsóhajt az ember, mikor ezeket hallja, hogy hát, édes Istenem, hova jutunk mi, mikor most sokan meg se várják, mig a felséges Úristen kaszása eljön értük, hanem fogják magukat és ki igy, ki meg amúgy költözteti el magát ebből a keserves siralomvölgyböl. Jaj, de hát ki tehet róla, ha „tempora mutantur“ — — Tekintetes, nemes, nemzetes és vitézlő borbereki Borbereki Tamás ur, néhai huszárszázados, kemény ember volt a maga nemében. Ezt aztán nem úgy kell érteni, hogy tán odahaza, családja körében volt valami zsarnok férj és apa, vagy pediglen cselédjei iránt volt tulszigoru, mert mindezt még csak rágalomból sem lehetne ráfogni; de volt neki is, mint tán minden más embernek, egy könnyen megsebezhető Achillessarka, s ez nem volt más, mint — politikai nézetei. Itt már aztán nem tágitott senkinek sem. Mindig az ő véleményének kellett igaznak lenni. Azt szokták mondani, hogy minden rósz zsáknak akad foltja. A százados is halálra unta volna magát az Isten háta mögött lévő falucskájában, ha nem akad valakije, akivel kedvére kifeleselgethette magát, zergevári Zergevári Mihály uramban, a kinek kutyafejii sétabotján, és ökölnagyságu csibukján kivül világéletében más fegyver nem volt a kezében, de azért bele szeretett ő is vegyülni a világ dolgaiba, sőt néha napján meg is tették öt érdemes táblabirónak is. Borbereki uramat már régóta ismerte. Együtt legénykorúkban Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents