Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)

Szépirodalmi rész

Magyarország Nagyasszonyának,

A Szűz-Anyának ünnepén,

Midőn az öröm-zsolozsmáknak Szózata zeng a föld színén, lm' gyászba olvad a harangszó, Könybe az Ave Mária — Imádkozzatok! Ravatalon Magyarország védasszonya!

Az ö szivét is — mint a szentét, Tör döfte át; az ölte meg,

Az Ö szive is, mint a szenté: Tengernyi but, kint szenvedett;

Ö is miénk volt, mint a másik, Védett Ö is, részünkre állt,

És Ö is, Ö is mint a másik:

Az égbe ment; a menybe szállt.

S im’ Máriának ünnepére:

A glóriáknak hangja zeng;

A mennyek Asszonya fogadja,

A dicsöültet odafent:

A martyrok dics-hymnuszába Hatnak a föld sirámai,

Mi meg, boruljunk gyászimába, Magyarország leánykái!

Horváth Böske.

Ií

— 50 —

ERZSÉBET.

Scanned by CamScanner