Székes-Fejérvári Naptár, 1898 (26. évfolyam)
Szépirodalmi rész
40 Láttam urat, ki süvegét Alig billentette, S láttam koldust toprongyosat, A ki ezt sem tette . . . Haladt arra vidám násznép, Tíz kocsi vig népe: Csak az örömanya nézett Sóhajtva feléje . . . Hosszú bucsús menet ballag, A fele énekel . . . Lobogó int . . . rövid ima . . . S ásítva mennek el. * Láttam ezt. De láttam azt is, A mit, óh, látni jó, A mi némán oly beszédes, Imára felhívó. Arokparti vad borostyán Fa mellöl kúszott rá, S ki disz nélkül állott, igy lett Megkoszoruzottá . . . Egykor is igy volt . . . Bitófán Függött a szeretet: Az emberek nem sajnálták, — A szikla megrepedt . . . Gerley Szevér. ^ Scanned by CamScanner
/
