Székes-Fejérvári Naptár, 1898 (26. évfolyam)
Szépirodalmi rész
és jó lesz, ha megkérdezi a fiától, talán az tud majd felőle. Mély tisztelettel N. N.“ A tanácsosné szörnyen elcsodálkozott és a tizenhat éves fiát sietett kérdőre vonni.-- Tudod te, hogy mi ez? — Hát hogyne, mama, hiszen ez az én fúvóm, a melylyel a kerékpárom gummi kerekét fúvóm fel. Az utánvéttel utazó színészek. Megtörtént bizony velem, hogy mint ökör utaztam utánvéttel Erdélyből egy szepességi városig — kiállított marhaszállitólevéllel — a marhaszállitó waggonban. L. barátom meg én megkaptuk az előleget K. színigazgatótól. A vonat csak éjjel egy órakor indult, mi tehát ráértünk egy kis buesu- estélyt rendezni. Vigan telt az idő s addig biztattuk egymást, hogy van még idő kimenni a vasúthoz, hogy mikorra kiértünk a vonathoz, az már elment s mi ott maradtunk. Vissza már resteltiink menni, betértünk hát egy közeli csárdába, ott addig iddogáltunk, a mig bele keveredtünk idegenekkel a kártyázásba, a kik minden pénzünket elnyerték. Másnap egy krajczár nélkül álltunk, azon gondolkozva, hogy mitévők legyünk. Hosszas gondolkozás után bementünk az állomásfőnökhöz, előadva nagy bajunkat; persze azt elhallgattuk bölcsen, hogy az útiköltség kártyán úszott el, s kértük, hogy „utánvéttel14 küldjön el bennünket az igazgatónak. Miután a főnök megmagyarázta, hogy rembert“ nem lehet utánvéttel küldeni, kértük, hogy küldjön el hát mint „ökröket.“ Addig kértük, mig végre megmázsáltatott, kiállította a szállító levelet az igazgató czimére, föladó gyanánt egy ismeretlen földes úr szerepelt. Egy waggonban elhelyeztek s a legközelebbi teher vonattal elindítottak. Hosszas utazás után megérkeztünk íá. városba. Útközben Aradon, hol a többi marhákat is megitatták, nekünk is vizet akartak hozni; de mi kiabálni kezdtünk, hogy nem kell viz ? A tisztviselő csodálkozva nézett a lezárt kocsikba, hogy miféle marháknak nem kell viz, s midőn elbeszéltük kalandunkat, joizüt nevetve elment s nemsokára visszajött többedmagával, hogy gyönyörködjék a két után- vételes „ökör-szinészen.“ Bort és ételt hozatva jól tartottak s mi vigan folytattuk utunkat. 7 — 89 — Scanned by CamScanner
