Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)

Szépirodalmi rész

83

Hogy a naptár akkori béltartalmából is napvilágra hozzunk valamit, ime, újra leközöljük remissenczia-képen a város monográfiáját, melyet Senki Pál ur, még az 1873-ik évben irt meg, a ki mint látszik, fényes jósoló tehetséggel birt, mert az itt alant kővetkező kitűnő kis szatíra ma is, az Úrnak 1897-ik esztendejében, egész formásán ráillik a város viszonyaira.

No de álljon itt a maga 25 éves eredetiségében:

— Humoreszk. —

Irta: SENKI F»ÁL.

ELŐSZÓ.

Midőn e nagyszerű tudományos műhöz fogtam, az adatok gyűjtését e nemes város levéltárában kezdettem meg, de miután a legrégibb — zsíros — iratok már mind a padlásra vándoroltak, további búvárkodásomnak a patkányok és egerek útját állották — húzván azokat Csáky- szaln ájaként jobra is, balra is - és igy csak a megmaradt hagyományok és saját tapasztalásaim szerint adhatom azt elő, a mit tudok.

I. Székesfej érvár eredete.

Sok évi tanulmányt szenteltem e város eredetének kikutathatá- sára; de nem bírtam többet kihetüzni. mint hogy először czőlőpőkre fából, később pedig kő és téglából építették, még pedig emberek építették; de a nevük, a történelem nagy kárára, ismeretlen maradt, — a rómaiak előtt Álba név alatt volt ismeretes, de azon sok veszteséghez, mely e várost akkorában érte, az is szegődött még, hogy nevéből az 1 betűt is elvesztette, ekkor szégyenéből megretirált és azon a helyen állt meg, hol most Aba van, melynek elég bizonysága a még most is fonálló falu.

Később, midőn a magyarok idekerültek, nem találtak mást, mint sárt, sárrétet, sárgarépát, sárgarigót és sárgaliliomot, hogy mikép tanyázhattak és költhettek a sárgarigók, azt nem tudni, de hogy sár, sárrété, sárgarépa és sárgaliliom volt, azt az utóbbiról szóló nóta is eléggé bizonyítja.

De — elég az hozzá — mindezen sárgaságok daczára e város FEHÉRVÁRNAK neveztetett el, — ez igen világos — mert fehér és mert fehér, fehér emberek is lakhatták, mig a FEKETÉK jöttek és bemeszelték FEJÉRRE.

Scanned by CamScanner