Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)

Szépirodalmi rész

76 den magyar ember szivéből. Elnémul itt az egyenetlenség, elsimulnak a szenvedély hullámai: mert a nemzetnek minden hü fia a mindennapi élet küzdelmeiből felemelkedve alázatos szívvel hajol meg Istenünk előtt; kinek kegyelme oly csodálatos módon tartott fenn bennünket. Testvéri szeretettel öleli át minden honfitársát; mert meg kell hajolnia azon igaz­ság előtt, hogy mindannyian egyek vagyunk a haza szeretetében és vál­ságos időkben dicsőség vagy szerencsétlenség a magyart mindig együtt alálja. A magyarság milliói közül a múlt fényétől és dicsőségétől ihle­tett kebellel állunk mi is itt a vármegye és város fiai az Árpádok siija felett — édes hazánk e nagy ünnepén, s midőn a magyar nemzet kitartó erejében való bizodalommal Örömtől ragyogó arczczal tekintünk a jövő elé — csoda-e, ha a honfoglalás ezredéves ünnepén Székesfejérvár és a vármegye fiai lélekben és bensőségben a királylátó fővárossal versenyez­nek? Ha gazdag, dicsöségteljes történetünknek hatalmas alakjain végig­tekintve, lelki szemeink előtt elvonulni látjuk a honfoglaló Árpád dicső hadait, látjuk szent Istvánt, bölcs és államalkotó első királyunkat s az Árpádház dicső fejedelmeit: bocsássa meg nekünk hazafiui kegyelet, ha e magyar dicsőségtől megszentelt földön, a lelkesedéstől szentté avatott ihlettségünkben hallani véljük a fejedelmi Árpád hatalmas szózatát, midőn a határunkban fekvő „Árpád hegyéiről a várost és a vidéket a magáé­nak nyilvánitá; ha hallani véljük, a győzelemtől lelkesedő tábor danáit, mely a hatalmas vezér ezen kijelentését dalba foglalva „Székesfejérvárt“ mint Árpád örökét énekelte meg. Itt végezte be Árpád a honfoglalás dicső munkáját, itt alapitá meg Szent István apostoli királyunk a magyar államot, innét hirdette ki bölcs törvényeit, innét térj észté szét a keresztény vallás világosságát akkor még pogány elődeinkre, ez ősi fold lett szülőhelye a magyar di­csőségnek, mely az egész nemzetre szétáradva, Árpádkori történelmünk csaknem minden lapjáról felcsillámlik, és e föld lett szülőanyja azon lel­kesedésnek, melylyol minden magyar ember az ifjútól az agg férfiúig csügg e hazában nemzetünk történetén. Nincs e vármegyében, nincs e város területén egy talpalatnyi föld, mely tanúja ne lett volna nagy és hazánkra nézve fontos esemé­nyeknek és ha képzeletben elmerengve, az eseményekben gazdag, most t néma csend és egyszerűségben elterülő földjeinken élénkbe áll a kép, mint űzik Béla királyi herczeg hadai Henrik futó táborát a Vértesen, mily nemes tűzzel indulnak a betörő kunok elleni harczra László és Géza vezérlete alatt Fejérvármegye és Székesfejérvár lelkes fid, ország- nagyok és nemesek mily lelkesedéssel fogadják az Andras gyepen II. Endre király által alkotmányunk sarkalatos jogainak biztosítására kiadott Scanned by Camscanner

Next

/
Thumbnails
Contents