Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)
Szépirodalmi rész
39 következik, ha lobogójukat meglebbenti a szél, kilátszik rajta a fakó betűs Pro Libertate a Szűz Mária fölött. A Mária Terézia király hajporos huszárjai az inszurrekczió ezüstben úszó lovasai váltják fel, s az egyenruhás csapatok közé az elmúlt ezredév valamennyi századának pazarnál pazarabb viseletét száz meg száz egyes lovag keverte. Egyik sem volt olyan, mint a másik és gyönyörű volt valamennyi. Az általános benyomás, a mely egy-egy önkénytelenül kitörő éljenriadalban nyilatkozott meg, az volt, hogy az uniformis hatása a legközvetlenebb és a legnagyobb. Egyes lovas, ha még oly gyönyörű is, elvész a pompának ebben a tömegében, mig négy-öt szálas legény egyforma sisakban, ugyanabban a pánczélingben és hasonló farkas-kaczagánynyal megveszi mindenkinek a szivét. Hát még egy század huszár olyan fényes uniformisban, a melyet csak a múlt század hadvezetöi engedhettek meg maguknak. A legelöl haladó miniszter után ott hozta a főváros zászlaját egy impozáns alak, Csatáry Lajos dr. Körülötte selyemben-bársonyban Budapest főváros lovasai a város színeibe öltöztetett csatlósaikkal. A csapat tarkaságát rózsaszínű egyenruha váltotta föl: a vitam et sanguinem-et kiáltó ősök unokái. Abauj-Torna vármegye héttagú bandériuma, három varkocsba font fehér parókájukon csak a nagy medvebőr-süveg volt marczona, minden egyéb rajtok: a rózsaszínű atilla, a lekeritett, cobolyprémmel szegett fraise színű dóka olyan sima, olyan édes, mintha viselőik most jönnének a nagy királyné udvari báljáról. Alsó-Fehér-megye lovagjai valamennyien zászlótartók voltak. A megye összes városainak czimerét vitték a király elé. Aradmegye és Arad város bandériuma után, a melyben a Károlyi grófok egész kincsesházat raktak magukra és lovukra, Árva küldöttsége jött, a melyet Bács-Bodrog-megye kékelö serege váltott föl. A megye városai, Baja, Újvidék és Zombor között lovagolt a szabadkai bandérium Vermes Bélával az élén. Szép volt az eleje is, az urak, de itt a polgárok vitték el a pálmát. Tizennégy mokány lovás húsz évestől a hetven évesig, úgy megülve a lovukat, mintha egybe nőttek volna vele, sötétkék posztó dolmányukban, rókatorókkal szegett lobogó bársony mentéjükben olyan büczkén fogadták az éljenzést, a mint azt az igazi magyar-bunyó teheti. Az árvalányhaj kucsmájuk mellett úszott utánuk a levegőben. Baranya és Pécs bandériuma után hozták a barsi inszurrekczió zászlaját. Utánuk fehérselyem atillákról szikrázott vissza a nap sugara, a bandéristák tarsolyán ott ágaskodott a koronás oroszlán, Békésmegye czimere. A beregmegyeiek kezében volt az első kurucz zászló, a mely a majthényi sik óta most hódolt először. Besztercze- Naszód után, mialatt a bihariak jöttek Nagyváraddal együtt — tarka, változatos, festői csapatban. A második csatarenddel együtt jött rendezőjük, Szápáry György Scanned by CamScanner
