Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)
Irodalmi rész
50 ezer esztendő harczait, küzdelmeit, diadalait, emlékeit, s ennek az ezer esztendőnek az eredményeit: a mai Magyarországot. — 510,000 n méteren lesz 123 fényes palotaszere pavillónban, a melyek mindegyike külsőben is méltó leszen ahhoz, a mit belül a világ elé tár. Már magának a kiállításnak a rendeltetése: a múltnak ismertetése és a jelen bemutatása, mutatja, hogy a kiállítást két nagy részre kellett osztani: egyik a múlté, a másik a jelené; az egyik a történelmi kiállítás, a másik a jelenkori kiállítás. Л történelmi kiállítás. Ezer esztendőnek emlékei, ereklyéi, műkincsei együtt: ez lesz a a történelmi kiállitás. A mi csak itthon vagy a külföldön megmaradt: okiratok, ereklyék, emlék-szobrok, műkincsek, régiségek, a mi csak a hajdani idők politikai, vallási, katonai, művészeti életét megmagyarázza, föl világosit] a, újra elibénk állítja, azt mind összegyűjtik a históriai kiál- litásba. Összegyűjtik a király kincsesházából az összes drága magyar emlékeket; a szultán magyar műkincseit, melyeket a százados harezok alatt a törökök magukkal vittek; a külföldi múzeumok magyar emléktárgyait: a Vatikánból, a német császár múzeumából, az olasz, lengyel, német múzeumokból, az orosz czár kincses kamrájából, szóval mindenünnen, a hova csak magyar műkincs, emlék, ereklye került. S összeadja műkincseit és emlékeit egész Magyarország: a főpapság, fönemesség, a vármegyék, a városok. S mikor mind ezt a drága emléket históriai sorrendben együvé rakják, előttünk lesz egész Magyarország ezeréves múltja: képekben, rajzokban, szobrokban, ékszerekben, ruhákban, fegyverekben .... A nemzet ezer esztendős históriáját mutatja majd ez a kiállitás, de história lesz maga az épülete is, a magyarországi építési emlékek hű mása: valóságos köbe épített történelem. A mint az épületben belül végignézzük ezer esztendő történetét Árpádtól Ferencz József-ig, úgy változik korról-korra az épület formája is, a mig a román jaáki templomból, a büszke gothikus épületeken keresztül a tarka, czikornyás barokkon át megszületik a renaissance, a legújabb idők építési módja. Ebben az épület csoportban lesz a a király pavillonja is. Abban az épületben nyitja meg tehát ö felsége a kiállítást, a hol a magyar királyok emlékeit őrzik, s abban a részben, a mely legjobban emlékeztet honfoglaló Árpád idejére. Fényes előcsarnok, mesés szép fogadó terem lesz itt a király számára, s megfelelő mellékhelyiségek pompával, kényelemmel, választékos Ízléssel beosztva és berendezve. A király termeit természetesen a nagy közönség is megnézheti. Scanned by CamScanner
