Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)

(márczius 84.) 16. Ohud melletti csata emDkuapja (márczius 31.)

Deu’l-kade 1. Mózes 30 napig tartó böjtölést ígér (apnl 14.) 4. A hét alvó barlangjába vonul (apnl 17.) 5. Avrám a kaabát építi fel (apnl 18.) 7. Mózes átkelése a Nilus folyamon (ápril 20)

Dsu’l-hedje 1. (május 14.) 8. Kinyilatkoztatások élje, a próféta először hallja Isten szavát (májsa 21.) 10. Áldozónap, kis bai- rom-ünnep (május 23.) 18. Tavi ünnep

(május 31.) 22. Béke-ünnep (junius 4.) 25. \ Ali gyűrűé egy szegénynek adatik vissza (junius 7)

1314. Moharrem 1. Újév napja (junius 12.) 10. Assura, Husszein meggyilkoltatásának na ja (jun’us 21 ) 16. Jeruzsálemet kiblának hirdetik (junius 27.)

Sáfár 1. (július 12) 29. Trombiták vagy világok ünnepe (augusztus 9.)

Rebi-el-avvel 1. (augusztus 10.) 8. Medinát székvárosnak hirdetik (augusztus 17.) II. Szent éj (augusztus 20.) 12. Mohammed

születése napja napja (augusztus 21.( 23 Mohammed elhalálozása (szeptember 1.) Rébi-el-accher 1. (szeptember H ) Dsemádi-el-avvel l. (október 8.) Ali születése napja (okt bér 14.) 14. Ali elhalálozása

n*pja (október 21.) l<h Konstantinápoly elfoglalása II. Mohammed által 1455-beu (október 26.)

Deemádi-el-achcher 1. Gábor főaDgyal jelenik meg a próféta előtt (november 7 ) 9 Abu Bekr születése napja (november 15.) 20. Fatime, Mohammed leánvának születése napja (november 6)

Redseb 1. Noah építi bárkáját (deczember 6.) 4. Titok éje (deczember 9.

Jegyzet. A tőrök minden hóuapnak 13,

14., és 15-ik napját szerencsenapoknak tartja; hetenkint pedig a pénteket üli meg dzsuma néven nyugvás napjaként.

VI. Jupiter bolygó.

A jelen év u. n uralkodó bolgolya csakis a csillagok felett uralkodik néha a fényévéi, mert ha az u. n oppozic/.mbau all, azaz a Földdel es Nappal oly viszonyban, hogy földünk áll középütt és igy a Jupiter la ha o, akkor éppen csak az estbajnali csillag ragyogja túl. Ennek oka pedig az, hogy a Jupiter naprendszerünk bolygói közö t a legnaeyo , hasonlíthatatlanul nagyobb mint ^rme yi más bolygó. Átmérője ugyanis a fold átmérőjének 11 és fél-szerese és így ete a

Földénél 132-szer, térfogata pedig 1521-szer nagyobb, vág is a Jupiterből 1521 9 ( u.

korülne ki. És ezen óriási test 9_ óra o. 2 perez alatt fordul meg a tengelye korul, azaz ilyen hosszú egy Jupiter-nap hossza, miből könnyen érthető, hogy a Jupiter jobban is

tér el a gömb-alaktól, mint a többi bolyg0 a forgási tengelye irányában észrevehetően belapúlt.

De bár mily óriási nagyságú a Jupiter, tömege mégiscsak a Földtömegének 351-szerese, mert sokkal ritkább az anyaga. Hozzávéve a felületén (természetesen csak messze- látoban) mutatkozó foltokat és szalagokat es ezeknek folytonos és gyors alakváltozásait, továbbá sürü és vízgőzzel telt légkörét, valószínűnek mondhatjuk, hogy a Jupiter még fejlődésben levő bolygó.

Távolsága a naptól középértékben 107 es fél millió mérföld, tehát ötszörié messzebb bering a naptól, mint mi; a koraiaktól való eltérés miatt ez a távolság 104 és 114 millió mérföld közt váltakozik; tőlünk — a szerint a mint a Föld jut a Nap és Jupiter közé, vagy a Juniter és köztünk a nap áll — 79 és Í34 millió mérföldnyi távol^gokra állhat. Óriási útját, melynek síkja a földpályához csak 10 18 5' szög alatt hajlik, 11 évt 10 hónap és 17 nap alatt végzi egyszer be és csekély hajlása miatt mindig az állatkor csillagzataiban tartózkodik.

Hogy ilyen hatalmas ur nem lehet szolgák nélkül, szintén természetes és igy nem csodálkozunk, hogy 5 holdja is van. Négy holdjának a felfedezése a messzelátók első eredménye volt, az ötödiket éppen csak az imént (1892-ben) fedezt-k fel a mostani legnagyobb távcsövei. Ez ugyanis oly közel van a Jupiterhez és oly gyorsan kering körülte, hogy a Jupiter nagy fényessége miatt eddig nem vették észre. Egész keringési ideje 11 óra 57 p. 22 mpercz, tehát nem is egy lél nap; különben a legtávolabbi holdja a Jupiternek is 16 Dap 16 5 <ra alatt futja be pályáját és igy mind jóval frissebbek, mint a mi Holdunk.

VII. A csillagászati évszakok.

Tavasz kezdete: márczius 20-án, 3 óra 39-4 perc/kor éjjel; tavaszi napéjegyenlőség vagy aequinoctium

Nyár kezdete: junius 20-án, II óra 48-8 perczkor éjjel; nyári napfordulat vagy solstitium; a Föld északi felen leghosszabb nap, legrövidebb éj.

Ősz kezdete: szeptember 22-én, 2 óra 301 perczkor déluián;őszi napéjegyenlőség aequinoctium.

Tel kezdete: deczember 21-én, 9 óra 0.8 perczkor délelőtt; téli napfordulat, solstitium; A Föld északi felén legrövidebb nap, leghosszabb éj.

VIII. A természeti évszakok hazánk közepes vidékein.

1) Télutó: február 25-től márc/ius 19-ig.

2) Tavasz: márczius 19-töl május I6-ig.

3) Nyárelő: május 16 tói juuiiis 8-ig.

4) Nyár: junius 8-tól augusztus 20-íg,

5) Nyárutó : augusztus 20-tól szeptember 21-ig

Scanned by CamScanner