Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)

Irodalmi rész

Scanned by CamScanner

Miket csupán csak a királynak gyártanak, Királynak, herczegnek, meg gazdag grófoknak. Még a széklábak is megaranyozottak.

Mind remek-munka ez, s magyar kéz munkája,

A magyar ipart az ánglus is csudálja.

Aztán egy másik ház, a katonák-háza.

Ott van a katonák szörnyű fegyvertára: Háború-eszközök, keréken kórházak;

Apáczák a mint egy meglőttél pályáznak; Óriás-паду ágyúk, a mik megdördülnek,

Ha háború támad. Most szépen csücsülnek.

A tavon meg látni tengeri hajókat,

. íz Adriáról jött egypár mutatónak.

Rá szabad ám menni parasztnak, mint úrnak Ke féljenek, itten tengerbe nem fúlnak.

Más helyen meglátni : az újság, hogy készül.

Itt írják, s amott már potyog a kerékrül.

Látni hogy csinálják az igazi bankót,

A gombot, tűt, bársonyt, órát és szűrkankót.

Látni hogy csinálnak istennyilát géppel.

Jaj annak ki ehhez szagolni merészel!

Egy helyen (be is van ez a hely kerítve)

Friss istennyilákkal marhákat ütnek le.

De ezt a sok csudát ki győzné leírni.

A pennám máris kezd az írástól sírni.

Csak még azt mondom el, hogy kiki megnézze Hogyan vonul el a király sok vitéze Öltözve más meg más idő ruhájába Atilla korától le egészen mára:

Minden magyar király és hires elődünk Eleven másával vonul el előttünk,

Szent István, szent László s Mátyás udvarával Szemet kápráztató, fegyveres hadával.

Itt boszorkányt hoznak lánggal égő máglyán.

Védő kézzel mutat rája Könyves Kálmán.

Ott meg Kun László jön kun lányokkal tánezban, Utána Hunyadi hajt törököt lánczban. lhol ni vak Béla a szép Ilonával Amott meg Kinizsi két fene kardjával.

Jo Kapisztran János teveször csuhában, Keresztesek vasban, besenyők subában.

_ 32 —