Székes-Fejérvári Naptár, 1895 (23. évfolyam)

Kalauz - Fejérvármegye

178

Székesfej érvár szab. kir. városban az 1895. évi országos vásárok a következő napokon fognak megtartatni.

1 Böjti vásár barom vasár vasárnapon invoc. február 11.

.........................................................* ’ általános „ , hétfőn ____»____12.

A S*t-eyargynapt vá.ir. T"" L^,P°° 1

3 Szt.-Iváni vásár .... V?rT vá8ár vasárnapon junius 17.

_____ általános „ hetfon___________»__________^

4 Bertalant vásár . ^irom vásár vasárnapon augusztus 25.

___________ általános „ heti on________________»____trl

5 Dömötörl vásár .... T),ar°m vásár yasárnapon ' október 21

általános „ hetlon „ “

Ezenkívül minden szerdán és szombaton hetivásár: és szerdán marhavásár is tartatik.

Magyarország területe, népessége és városainak száma.

Magyarország területe 270,749.98 négyszögkm., lakszám 15,133.494 Fiume város és kér. 19.57 „ „ 29.494

Horváth-Ö2lavonország 42.535.25 „ „ 2,186.410

Összesen 322,304.50 Összesen 17,349.398

________________________________ Magyarorsz. Fiume és kér. Horv. Szí. Összesen

Sz. kir. és törvh. jogú város 25 1 20 46

Rendezett tanácsú város 107 — 1 Ю8

Nagyközség 1825 3 54 1882

Kisközség 10735 — 4743 15478

Puszta telep 18423 — 2478 20891

A választök száma 1894-ben.

Székesfej ér vár ott: 1748. A bodajki kerületben: 2992. A vaáliban: 2621. A sárkereszturiban: 2487. A ráczalmásiban: 2307. A csákváriban: 1941.

A ÍOO holdnál többel bíró földbirtokosok névsora

Fejérmegyében.

Fejérmegye fekszik a Duna jobbparti vidékén az északi szélesség 46°'—47034' és a keleti hoszuság 35°44'—36°37' között. Északról Komárom-, keletről Pest-, délről Tolnanyugatról és délről Veszprémvármegyével határos. Keleti határát a Duna folyam képezi. Északnyugati csücske és északi határszéle hegyes, ez utóbbi részén húzódik a Vértes hegység. Déli kétharmadrésze 200 métert meg nem haladó síkság. A vármegye közepén fekszik a Velenczei- és Nádasd-tó. bzékesfejérvár és Várpalota között terül el a Sárrét nevű mocsár, melyből két nagy csatorna, a Malom- és Nádor-, vagy Sárviz-csatorna nyúlik ki s átszelve a vármegyét észak-déli irányban, Czeczénél egyesül s mint Sárviz-csatorna megy át Tolnavármegye területére. Talajában a lösz az uralkodó, a Duna mentén és a két csatorna mentén a talaj alluvial völgy-talaj, közepén a két csatorna alsó harmadával párhuzamosan homokos vidék húzódik. A sárrét vidékén mocsáros, turfás a talaj.

Scanned by CamScanner