Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
}ШГ. - 1 „Várjatok, ne szaladjatok, még egy kis lakom van, hadd fenjem rá a patrontáskára.u Mire megfordultak a gránátosok és folytattak a küzdelmet. A kovás puskát 1848 körül a czinderes fegyver váltotta fel. A czinder összegöngyült vörösrézlemezből állott, s az üregében gynjtóanyag volt. A fegyvéreső alsó részében egy nyilásba kellett bedugni, előbb azonban a katona fogával tépte le a töltésről. A kalapács a czinderre csapott, a gyujtóanyag explodált és a puskaport meggyujtotta. A czinderes fegyvert nem sokká használták a hadseregnél, helyébe jöttek a kapszlis fegyverek, a magyar ezredek mostani katonái elütnek ugyan külsőleg a hajdonkori képből, de belsőleg a régiek maradtak. Bátor szivíiek s a vérüket mindig készek ontani a hazáért. Csik- Voices Sándor. яEgyetértés“ 1893. jan. 20. 20. sz. — A magláji szerencsétlenség. Immár közel tizenöt esztendő múlt el a boszniai hadjárat óta. Ennyi idő után már tartózkodás nélkül föl lehet lebbenteni a fátyolt egyes még eddig ki nem derített hadtörténeti epizódokról. Egy ilyen, teljesen még meg nem világított hadiesemény az okkupáczió idejéből, a szerencsétlen kimenetelű magláji expediczió, mely a cs. és kir. 7. huszárezred általam vezényelt 5. százada fele legénységének megsemmisülésével végződött. A sok tekintetben érdekesnek mondható hadjárat befejezése után a katonai kritika több Ízben foglalkozott a magláji támadással. Sajnálattal kell konstatálnom, hogy ez a kritika velem szemben nem volt igazságos és nem volt elfogulatlan, mert azzal vádolt, hogy a biztonsági szolgálatot hézagosán láttam el és egyéb rendelkezéseimben is nem a kellő körültekintéssel cselekedtem. Ezeket a súlyos és alaptalan vádakat megczáfolja már az a tény is, hogy én az expedicziónak nem önálló parancsnoka voltam, hanem felebbvalóm rendelkezésének engedelmeskedtem. Különben nem védiratot szándékozom Írni, hanem az igazságnak megfelelő, részletes képét akarom adni a magláji szomorú esettel kapcsolatos körülményeknek. Philippovich báró parancsnokló tábornok, az azóta már elhunyt táborszernagy, julius 31-én, tekintettel a megelőző napon Broodtól Der- ventig megejtett gyorsított menetre, a csapatoknak egy napi pihenőt adott. Én pedig ezredparancsnokomtól délután azt a parancsot vettem, hogy lovasszázadommal a parancsnokló tábornok sátra elé vonuljak és várjam be annak további rendelkezéseit. * I Scanned by CamScanner
