Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

akkor egyszersmind Magyarországnak is a színe, mert Magyarországnak legrégibb czimere csak a mostani czimernek egyik feléből állott t. i. a négy folyó vörös mezőben, csak később jött a másik oldalára az apostoli kereszt, de az is fehér volt vörös mezőben, ngy, hogy az akkori zászlók mind vörös-fehér színből állottak. Még később jött az" apostoli kereszt alá a korona és még később a három hegy és akkor járult a zöld szín is Magyarország czimeréhez.

így volt Lipót császár idejében is. Lipót császár ugyan választott római szent birodalmi császár is volt, de csak tizenöt hónappal később, atyja halála után választatott meg Frankfurtban római szent birodalmi császárrá. Ezen tizenöt hónap alatt nem volt joga viselni a császár jelvényeit, használta tehát a magyar jelvényeket, sőt később, olyankor is, a mikor nem tisztán mint római szent birodalmi császár lépett föl, hanem egyszersmind mint magyar király, akkor is egyszersmind a magyar czimert és a magyar színeket használta 1665-ben egy nagy küldöttséget indított a portára Konstantinápolyba. Ennek a küldöttségnek a vezetője volt Lesley herczeg, egy Skótországból származott parvenu, a kit mint orgyilkost használtak fel Wallenstein meggyilkolásánál, és a ki ennek fejében azután a herczegi rangot és az aranygyapjurend kitüntetését is megkapta. E követség 1665 május 17-én indult el Bécsböl, előtte vitték a zászlót, melynek egyik oldalán volt a kétfejű sas sárga-feketében, másik oldala pedig vörös-fehérszinü Magyarország czimerével. Utána következett egy másik zászló, melyet gróf Herbertsein vitt; e zászló egyik oldalán volt a római szent birodalmi császárság czimere, másik oldalán pedig a Szűz Mária képe, mint Magyarország legrégibb czimere.

Ugyanez történt Mária Terézia uralkodása alatt is, ki tudvalevőleg szintén nem volt római birodalmi császár, hanem csupán magyar király öt tehát a fekete-sárga szinnek használata nem illette meg és azt nem is használta soha. Pedig ha családi szin, bizonyára használta volna. Minthogy azonban az mindenkor a római szent birodalmi császár jelvénye volt, ahhoz neki joga nem lehetett és azt nem is használta soha. Egészen e század elejéig tartott igy a dolog. 1806. augusztus 6-án Ferencz a római szent birodalom császári méltóságáról lemondott és egyszersmind a római szent birodalom színei és zászlója is elvesztette azt a jelentőséget, a melylyel birt. De akkor minden külön kiadott rendelet nélkül ugyanazon zászlót és czimert kezdték úgy használni, mint az osztrák császárság színeit és czimerét. Később föl akarták azt használni, mint a német Bund czimerét, de ez ellen a német fejedelemségek határozottan tiltakoztak, úgy, hogy Németországban csak a postakocsik maradtak fekete- sárgára befestve.

1836-ban a különféle abuzusoknak eleiét akarván venni, a Hofkanzlei

6

Scanned by CamScanner- 57 —