Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
TAMÁS BRÚNÓ. Özüz Máriáról czimzet Szent-Ferencz-rendi áldozár, született 1798-ik évben Rumban, Vasmegyében. A szabadságharcz kezdetekor Székesfehérvárott lakott mint nevelő. Mint jeles lövő, megyeszerte ösmeretes vala. A horvatokat igen gyűlölte a fehérvári nép, mert tömérdek kárt okoztak, különösen a szőlőhegyekben, a pinezékben, hol csapra verték a hordókat, mit meg nem tudtak inni, a hordók fenekeit bevervén, kifolyatták. — Igaz, sok horvát eltűnt a szőlőkben — örökre; máig is titok, hogyan, kik által? Augusztus hó elején hire szárnyalt, hogy mintegy 800 portyázó horvát készül Székesfehérvárt elfoglalni. Tamás rögtön népgyülést hivatott össze. Fölszántotta a népet fölkelésre. Augusztus hó 6-án kora reggel megszólaltak a harangok, jeléül annak, hogy itt az idő ellentállani. Nagy számmal jöttek Össze, ki puskával, ki fejszével, fokossal, pisztoly - lyal és más gyilkoló szerszámmal. Dobszó mellett indultak; a többi puskásokkal elöl ment Tamás, mint legjobb lövő, ura lévén a legjobb fegyvernek. — A budai vámsorompónál szemben állott a két ellenség. Kezdődött a tüzelés. Czélzott és először lőtt Tamás, utána a többi néhány puskás. — Ezután czélzottak és lőttek a horvátok. Golyójok zápora elöl kénytelen volt a népfelkelés hátrálni, össze-vissza zavarodva futott, ki merre tudott. Útközben néhány népfelkelőt el is fogtak a horvátok, kiket pár nap után Budán agyonlőttek. Ezekután bejöttek a városba, azt felgyújtották és 60,000 frt sarczot vetettek a városra. Tamás kimenekült a városból Veszprém, Füred felé; később visszajött lakhelyére, de azonnal, szeptember 6-án elfogatott, katonai fedezet alatt kihurczoltatott a zárdából a katonai törvény elé. Két rácz volt a vádlója és személyes ellensége. Bár napig Fehérvárott tartatott fogva a megyeházi börtönben, innét meglánczolva a budapesti újépületbe vitetett. Itt a katonai törvényszék öt évig vasban eltöltendő várfogságra Ítélte. Egy szomorú, szenvedésdus esztendő után akkor szabadult meg, mikor a vérszomjas Haynau kegyvesztett lön, ki is ekkor boszúból rögtön több száznak megkegyelmezett. Ezek között volt Tamás Brúnó is. — Kiszabadulása után káplánkodott a Zichy grófoknál. Utóbb ismét Fehérvárra ment lakni. — Meghalt 1872. évi márczius 21-én. Bátor szive a csikvári köztemetőben nyugszik. Legyen édes a pihenése! Scanned by CamScanner — 48 —
