Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

29

húzódott szerényen a pénzügyminisztériumba s mig ellenfelei, Lukács, Hegedűs, Lgron, Bartha és a többiek már a hirlapirói dicsfényt vonták nevök köré, ö ott görnyedezett Budán a Kerkápoly védszárnyai alatt, mint fogalmazó-segéd. Ügyvédi s juris utriusque doktori diplomával a zsebében alantabb már alig is lehetett volna kezdeni.

Mert nagyon piczi kis pont egy olyan segédfogalmazó, sok vizet lát lefolyni a Dunán, a mig a följebb valói észreveszik, hogy még ő is exisztál a világon. Fökép ott, a hol nagyobb számmal is vannak ilyen kis pontok s a hol ezek mögött is hol egy protektor, hol maga a véletlen szerencse áll, a ki e pontból egyszerre felkiáltó jelet csinál. Weker- lének nem volt ilyesmi a háta mögött. О csak dolgozott és dolgozott annyit, a mennyit már nem lehetett észrevétlen hagyni. Az igaz, hogy idő múlt bele, a mig észrevették. Jákob vállalkozott annyi évig szolgálni Rácáéiért, mint ö az első előléptetésért; csak hét év múlva lett fogalmazó.

Az igaz, hogy innen kezdve, már könnyebben ment. Széli Kálmán fölismerte benne a magasabbra hivatott munkaerőt s már egy év múlva titkárrá nevezte ki. S mikor Szapáry került a pénzügyek élére, Wekerle már „valaki“ volt a pénziigyministeriumban.

Ez időből beszélik azt az adomaszerii adatot, hogy az uj miniszter valami kérdésben felvilágosítást akart szerezni s hivatta egyik miniszteri tanácsosát. Az bizony megakadt, „hanem, mondja, sebaj, mindjárt megtudom Wekerlétől.“ Jön egy másik ügyosztályi! referense, valamiben azt is cserbenhagyja emlékezete: „no majd megmondja Wekerle.“ A harmadik szintén Wekerlére utal. És ez igy megy napokon át. Majd mindenik- nek akadt valami kivenni valója Wekerlétöl.

A miniszter végre nyugtalan lesz: „De hát ki az a Wekerle? mi az a Wekerle? könyv az? vagy ember? vagy ördög? Mindig csak azt hallom emlegetni: Wekerle—Wekerle. Hát mondják meg nekem egyszer az urak, hol található az a mindenttudó úri ember, talán magam is hasznát vehetem valamiben.“

Akkor világosították fel, hogy az itt egy titkár a büróban, de a ki abban a hírben áll, hogy a minisztériumnak „mindenben tájékozott“ hivatalnoka. Valóságos eleven Conversations-Lexicon, a kiben minden kérdésre találni feleletet, a mi e szakma körébe tartozik. Legyen az tudományos vagy elvi kérdés, legyen fontos és nagyszabású, vagy valami jelentéktelenebb aktának, folyó ügynek egy kis részlete — arra Wekerle. megfelel. És a miniszter meggyőződött, hogy csakugyan úgy van. Csakhamar vezetője lett az elnöki osztálynak, mondhatni, totum fac a minisztériumban, minden pillanatban szolgálatra kész, mindenben otthonos s mindenkor tapintatos. Ha valaki fontosabb dologban informácziót ment szerezni a minisztériumba: küldték Wekerléhez, Ha osztrákokkal, habanScanned by CamScanner