Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

Feltalálta magát.

Vendég. Vigyázzon, bogy le ne Öntse az uj kabátomat, mert ha leönti, meg is fizeti.

Finczér. Bocsánat, azt hittem, hogy már ki van fizetve.

Kár.

— Ön köhög, tanácsosné.

— Kicsit meghűltem.

— Oh, ha én igy köhögnék . . .

— Miért kivánja ? . . .

— Ezzel a köhögéssel egész tengeri fűrdöidényt érnék el a férjemnél.

Szószerint.

Cseléd. Tessék adni egy liter tejet, de jót!

Kereskedő. Ez jó tej, lelkem, mert én a Szigeti baro tejet merem.

Cseléd. No akkor ne tessék adni, mert én nekem azt mondtak, hogy

tehén tejet vigyek.

Feleség. Az arczképeket nem veszem át, mivel én egy hasonlatos képet kívánok, már pedig ezen kép, akár mit mondasz, nem hu.

Kérj. Akkor okvetlen el kell vállalnod, hisz épen read hasonlít.

Scanned by CamScanner