Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

- Ill Megmagyarázhatatlannak tűnt fel Pétiké előtt az a nagy bátorsággal véghez vitt tett, melynek hőse a nevelönö volt s ő véletlenül szemtanúja egy reggel, midőn a néni az öltözködéshez készült. Alig volt képes bevárni az ebéd idejét, melyet a legalkalmasabbnak talált a csodás dolog elbeszélésére, mert ma úgy is sokan lesznek a papa nevenapja alkalmával, és a sok bácsi közül valaki csak meg fogja fejthetni neki, hogyan lehetséges az, a mit ő látott.

Midőn a nevelönö bevezette a bácsikhoz, első dolga volt Béla bácsit megkérdeni:

— Béla bácsi, ugy-e nem fáj mindenkinek a foga, mikor kihúzzák?

— De bizony, kicsikém, fáj az mindenkinek.

— Pedig én tudom, hogy nem fáj, — erősiti Pétiké nagy ellenvetéssel, — mert a nevelőnő a kezével kihúzott ma reggel egy csomót és még azt se mondta: jaj! ____

Nyomós ok a házasságra.

— Hát te miért házasodtál meg ? — kérdi egy palócz a másiktól.

— Uhm! mert édes szülém mindig babot főzött.

Scanned by CamScanner

Gvermekszáiból.