Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)

Irodalmi rész

— 74 —

Mindig leleményes.

A forradalom idején ötven botra Ítélték a czigányt valami csíny.. *

tevésért.

— Csúkolom kezeit, lábát, tekintetes sógabiró uram, — könyörög a czigány, ázst liállottám, hogy most egy idütül fogvást minden n negy- vennyócsnál kezsdédik. Hát kirem sipen, hádd kezsdidjék ázs in etvem botom is á 48-nál!

Nem tesz semmit.

— Kérem a jegyeket! — szól be a jegyszedü.

Egyik utas keresi a jegyet, de nem találván, irtózatos káromlást visz véghez, midőn végre megtalálja a mellényzsebében.

— Az Istenért, uram, — mondá a megszeppent jegyszedö, — ha ön igy káromkodik, jegyével hamarább jut a pokolba, mint haza.

— Mit sem tesz! — válaszolt az utas. — Van retour-jegyem is.

Scanned by CamScanner