Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)

Irodalmi rész

Utódja Peter, kot ízben koronáztatott meg*; először 1038-bau, de ez hol történt, szinte nincs IÖljegyezve. Második koronázása azonban, midőn Henrik császár öi \ isszavezette, Székesfej érvé rótt vitetett végbe.

Harmadik királyunk Sámuel Aba Csanádon 1011. márczius 22-kén koronáztatott meg. de ezután következő minden királyunk, 1047-től 1527-ig folyvást Fejérvárott, a sz. István által épített bazilikában koronáztattak meg, IV. Béla királyt kivévén, kinek fejére e városban ugyan, tie a sz. Péter templomában tétetett a korona.

Ezen város kebelében koronáztatott meg 1-sö András 1047-ben;

1- sö Béla 1061-ben; Salamon 1058-ban és 1063-ban; 1-sö Géza 1074-ben; sz. László 1077-ben; (sz. László nem engedé a koronát fejére tétetni, hanem a koronázási szertartáskor azt a templomban csak maga előtt viteté ; egész éltében soha nem is használta azt), Kálmán 1095-ben; 2-ik István 1114-ben; 2-ik Béla 1131-ben; 2-ik Géza 1141-ben; 3-ik István 1161-ben;

2- ik László 1161-ben; 4-ik István 1162-ben; 3-ik Béla 1174-ben; Imre 1185-ben és 1196-ban; 3-ik László 1204-ben; 2-ik András 1205-ben; 4-ik Béla 1207-ben és 1235-ben; o-ik István 1266-ban vagy valamivel előbb; 4-ik László 1272-ben; 3-ik András 1290-ben. — Venczel 1301-ben; Ottó 1305-ben; 1-sö Károly 1310-ben, (ezelőtt pedig már kétszer koronáztatott meg Zágrábban és Budán, de nem sz. István koronájával). 1-sö Lajos 1342-ben; Mária 1382-ben; 2-dik Károly 1385-ben; Zsigmond 1387-ben; Albert 1437-ben; 1-sö Ulászló 1440-ben; б-ik László 1445-ben; 1-sö Mátyás 1464-ben, (uralkodásának hatodik évében); 2-ik Ulászló 1490-ben; 2-ik Lajos 1516-ban; Zápolya János 1526-ban. Ez volt utolsó, aki Székesfejérvárott koronáztatott meg, minthogy 1543-han a török ezen várost elfoglalta. Mennyi fény- s mennyi dicsőségben részesült Fejérvár századok alatt! mily nevezetes eseményeknek volt szinhelye azon tájék, hol fölfedeztetett a királyi sírbolt! Innét ezen város, s a főtemplom iránti különös kegyelettel is viseltettek királyaink. Ha ellenség fenyegette a hazát, itt kértek Istentől segedelmet, s ha az ellenségen győzedelmeskedtek, itt adtak ismét hálát az Istennek, s a győzelmi jeleket is itt rakták le.

így IV-ik László király Ottokáron nyert dicsőséges diadalma után a győzelmi zászlókat és az ellenségtől elfoglalt fegyvereket, örök emlékül, ezen templom falaira függesztette. Sőt meg hideg tetemeiket is ezen templom ~ árnyékába kívánták eltakarittatni.

Scanned by CamScanner

— 37 —