Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)
Irodalmi rész
képen úgy, hogy ennek kamataiból minden egyes kanonoknak évi jövedelme 1000 írttal gyarapodjék. Negyedszázados püspöksége emlékét még két nevezetes ténynyel örökítette. E nap emlékére készült, de csak 1882. decz. 8-ikán avathatta föl a bazilikában Pázmány emlékszobrát és saját megtakarított pénzéből az érsekség megterheltetése nélkül, 800,000 forinton elegánsan szerény, de részleteiben igazán méltóságos érseki palotát emeltetett. Az 1883. év május havában megyei papságát lepte meg atyai gondoskodásának egy uj nagy tényével, a megyei papság nyugdíjalapját újólag 100,000 írttal dotálta, és egyúttal a nyugdíj illetékét emelte, rendszerezte. » Aranymiséjét 1886. okt. 28-ikán ismét' nagy alapitványokkal tette emlékezetessé. Nyilvános adományainak összege 4—5 millió körül van. Simor erőteljes és egészséges aggastyán volt, ritkán gyöngélkedett, 's bizonyára senki sem volt az agg főpap közelében, a ki az utóbbi napokban még elgondolta volna, hogy oly közel áll a halálhoz. De január 22-ikén már a legszomorubb hírek érkeztek a bíbornok-primás állapotáról. Mint elkerülhetetlent jelenték, hogy az ország főpapjának órái megszámlálván A beteg már fölvette az utolsó szentséget. A pápa távirati utón küldte áldását. Az érseki megyében és Esztergom városában imákat rendeltek el az egyháznagy felgyógyulásáért. A királynak, József, Károly % Lajos, Frigyes és a többi föherczegeknek, a minisztériumnak kérdezös- ködéseire több távirati tudósítást adtak föl. Elbúcsúzott a káptalan tagjaitól, udvari személyzetétől. Rokonai is körülötte voltak. Az orvosok kimondták, hogy a katasztrófára készen kell lenni. A beteg sokat beszélgetett környezetével, de olykor erőt vett rajta a láz és félre beszélt. Baja tiidö-vizenyö, melyet meghűlés következtében kapott, mikor jan. 18-ikán, vasárnap titkárával, Csernoch kanonokkal, a kertben sokáig sétált. Este már forró láza volt, másnap ágyban kellett maradnia és a betegség gyorsan fejlődött. Épen jan. 20-ikán volt huszonnégy éve, hogy Simor az esztergomi primási székre ki neveztetett. Az üdvözléseket már nem fogadhatta. Január 22-ikén oly súlyos lett állapota, hogy az orvosok lemondtak a reményről. Esztergom városában megdöbbenést keltett a prímás állapota, s aggódva várták a következményeket. A táviratok mindenfelé elvitték a szomorú tudósításokat, s az egész ország mély részvéttel értesült az egyházfejedelem reménytelen állapotáról, ki íöpásztori méltóságát oly tiszteletreméltón, annyi fejedelmi jótékonysággal töltötte be. Utolsó napjairól még ezeket jelentik : Január 21-én a láz némileg csökkent, este azonban növekedett úgy, hogy tiz órakor gyóntató papját hivatták. A prímás azonban nem akart gyónni; azt mondta, hogy szombaton gyón, mert akkor lesz nyolcz napja, hogy utolszor gyónt. Az éjjelt a prímás nyugtalanul töltötte, nem aludt — 31 — Scanned by CamScanner
