Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
48 Áldd meg, a kik javát munkálják a honnak, Hírnevén, Örömén, híven fáradoznak! Gyújts lelkűkben erős, tündöklő világot! Lehelj a szívükbe olthatatlan lángot! Hadd mutassa e két égő fáklya fénye: Hol van a haladás nemzeti ösvénye. Es ha megtalálták: útjokat ne fedd el! Igazítsd a czélhoz szent segedelmeddel! Add, hogy virágozzék békén Magyarország, Ragyogja be földjét az arany szabadság. Hegyei közt boldog népnek dala zengjen, Messze róna síkján sárga kalász rengjen. Sátoros erdőben szapora vad járjon, ízes hal czikázzék gyöngyöző hullámon. Mesterség, művészet, tudomány fejlődjék, Szálljon a hazára koszorú, dicsőség! És ha vész fenyeget, harsona megharsan: Kardjaink élére szállj ziígó viharban ! Csapj le, mint a villám, ellenség hadára! Ne érezze sarkát szép hazánk határa ! Szállj, mint eleven tűz, lobogással égve, Honszerelem gyanánt mindnyájunk szivébe! Bátoríts, vezérelj tartós diadalra! Szabadság Istene, vigyázz a magyarra! » Tartsd a magyar népet mindig szent karodban, Mint egy erős, bástyás, gyönyörű városban! Oh, a kinek, Uram, ott van a lakása, Nem esketik soha semmi bántódása. Óvd ezt az országot! Legyen nagy, hatalmas! Zsámolyodho’ szálló hő imánkra hallgass! Légy a mi kővárunk, paizsunk, oltalmunk! A hazáért éljünk! Ha kell: meg is haljunk! Pósa Lajos. Mutatvány „Az én újságom“ képes gyermeklap múlt évi febr. 9-iki számából. Scanned by CamScanner
