Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
43 az országgyűlést 1790. évi jun. 5-ére, megkoronáztatott nov. 15-én. Ezen öt hóna}» alatt irt az országgyűlés ö Felségének: Julius 20-ról az iránt: hogy a sisto vi békekötésnél a törvények értelmében magyar tanácsosok alkalmaztassanak. Erre válaszolt is ő Felsége jul. 30-án. Aug. 13-án gróf Festetics Györgynek és több magyar tiszteknek szabadon bocsáttatása tárgyában. Aug. 16-án felel az országgyűlés ö Felségének fönnemlitett jul. 30-iki válaszára. Ezen iratok nem föliratoknak, hanem leveleknek neveztetnek. Szept. 5-én fölirást küldenek az ország Rendei a királyi hitlevél érdemében. Oct. 5-én fölirást hűidnek ugyanazon érdemben. Nov. 14-én fölirnak a kir. hitlevélből kihagyott némely törvény- czikkelyek iránt. E három utolsó Representatiónak neveztetik. I. Ferencz összehivta az országgyűlést 1792-ik év máj. 20-ik napjára, megkoronáztatott jun. 6-án, s ezen időközben, névszerint máj. 23-án fölirást intéznek hozzá az ország Rendei a koronázási hitlevélre nézve. Mindezek a még meg nem koronázott királyoknak Írattak, s kétségtelen, hogy az ország Rendei nem kételkedtek a koronázás előtt is közvetlen érintkezésbe jönni a fejedelemmel. De ez nem is lehetett máskép; mert érintkezés nélkül a koronázási hitlevélre nézve sem lehetett volna egyezkedni. Végre azon harmadik kérdésre: minő alakban mondjuk el, mit mondani akarunk ? feleletem — ugyhiszem, bennfoglaltatik már azokban, miket föntebb elmondottam. Egyszerűen tehát fölirást indítványozok. Határozatot bármely hatóság vagy testület csak oly személyek irányában hozhat, kik felett rendelkezni joga s hatalma van. Határozatok által megkötheti Önmagát, vagy saját tagjait, parancsolhat a tőle függő egyéneknek; de azok irányában, kik tőle nem függnek, kik alatta nem állanak, kikkel úgy áll szembe, mint egyik fél a másikkal, hasonló jogalapon megosztott hatalommal, — ilyenek irányában a határozatnak sem ereje, sem czélja nincs. Tudom, hogy vannak példák közjogi életünkben, midőn az országgyűlés valamely egyes tárgy fölött határozatot hozott, de az ily határozat vagy a két tábla közt sokáig sikertelenül folytatott vitatkozások meg- szakasztására vagy a fejedelem és nemzet között megkezdett, de czélra nem vezető egyezkedések további folytatásának abbahagyására vonatkoztak, vagy akkor történtek, midőn a két hatalom nyílt ellenségeskedés küszöbén fegyverben állott egymás ellen. De hogy az országgyűlés pusztán határozattal kezdette volna meg működését, oly határozattal, melyben 5 * Scanned by CamScanner
