Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)

Irodalmi rész

36

egyesítették, s miket az absolut hatalom ideiglenesen mellőzött, de meg nem semmisíthetett, az alkotmányosság elvének kimondásával szükségképen életbe léptek ismét, s az egyesülést újra kérdésbe vonni, a felett újra határozni és ez által a kedélyek nyugalmát fölzaklatni nemcsak törvényszegés, hanem káros politikai tévedés is volna. A tettleges egyesülésnek minélelöbbi végrehajtását pedig megtagadni nem annyi volna, mint Erdélyt nem egyesíteni Magyarországgal, hanem annyi, mint Magyarországtól valósággal elszakasztani; és ez a sanctio pragmatikával merőben ellenkezik.

Hiszszük, hogy Erdélynek nem magyar nemzetiségű polgárai sem fogják koczkáztatva látni az egyesülés által nemzeti érdekeiket, mert megnyugvást és teljes biztosítást fognak találni azokban, miket mi más nemzetiségű polgártársaink irányában határozni s tenni fogunk.

A mi Horvátországot illeti, nem követeljük mi, hogy az ö kisebb számú képviselőik ellenében a mi nagyobb számunk határozzon az általok netalán előadandó követelések s föltételek fölött. Horvátország saját territóriummal bir, külön állása van, s nem volt soha bekeblezve Magyarországba, hanem kapcsolatban állott velünk és társunk volt, ki jogainkban s kötelességeinkben, szerencsénkben, bajainkban osztozott. Ha tehát most Horvátország, mint ország akar részt venni törvényhozásunkban, ha előbb tisztába akar jönni velünk azon föltételekre nézve, mik mellett közjogi állását Magyarországgal kész összekötni, ha erre nézve úgy akar velünk értekezni, mint nemzet nemzettel, nem fogjuk azt visszautasítani; csak azt kívánjuk, hogy Horvátország ne gátoltassék, miszerint ország- gyülésünkhez küldhesse követeit, s ezáltal nekünk is, nekiek is mód és alkalom nyujtassék az értekezést közjogi alapon megkezdhetni.

Mindaddig, mig azok, kik törvény szerint az országgyűlésre meghívandók, meghiva nem lesznek, mi az országgyűlést kiegészítettnek nem tekinthetjük s törvények alkotásába és koronázási egyezkedésekbe nem bocsátkozhatunk.

Azt sem szabad első fölszólalásunkban elhallgatnunk, hogy legfontosabb alaptörvényeink, különösen az 1848-ki lényeges közjogi törvények, hatályon kívül tétettek. Parlamentaris kormányunk, felelős minisztériumunk most sincs. Esküdtszéki eljárással párosult sajtó törvényünk vissza nem állíttatott. Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kívül absolut hatalommal állapíttatott meg, törvényeinkben ismeretlen s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók hozattak be, mind a törvény ellen megállapított direct adó, mint a jogtalanul behozott indirect adók még most is jogtalanul követeltetnek, sőt, hogy az absolut rendszernek Ígért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyészszék s remény és bizalom keblünkben újra föl se éledhessenek, keserű gúny gyanánt most legújabban oly rendeletet adott ki az alkotmányellenes absolut hatalom, miszerint a Scanned by CamScanner