Székes-Fejérvári Naptár, 1889 (17. évfolyam)

Irodalmi rész

66

A magyar tengeren.

Volt a Bachhuszárok között olyan is, a ki Németországban végig nszott egy csomó iskolát, doktor is lett sok mindenféle tudományból, csakhogy annak maga tudta legkevesebb hasznát venni. Az ilyen aztán nagyon bevált czivilizátornak; el is hozták hozzánk.

Somogymegyét is megáldotta a fekete-sárga gondviselés egy ilyen doktorral, a ki nagyon szeretett füvészni, bogarászni s e czélból el- elrándult a halászok csónakján a zalai oldalra is.

Egy alkalommal nagyon elunta magát a csónakban s elkezdett a révészszel beszélgetni:

— Bácsi! tudsz-e geográfia?

— Nem tóm biz én, ki fia, mi fia.

— Szegén bácsi, úgy a magad életből et fertály elvesztette. Tudsz talán Staatsökonomia?

— Nem tóm biz én, mi a — feleié a halász, miközben a gyülemlö felhőket szemlélgette s gyorsan dolgozott evezőjével, hogy a vihar elől szárazra jussanak.

— No akkor a magad életből két fertál elvesztette; de tudsz talán az asztronómia?

— Nem tóm én, hogy az mi istennyila; de majd csak megleszek a nélkül is.

— Na akkor három fertál életedet elvesztettél.

A révész azonban rá sem hederitett, mert a vihar egész váratlanul elérte őket. Most aztán ő szólitja meg mosolyogva a sógort:

— Hát az ur tud-e úszni?

A német megütödött e kérdésen s szörnyen röstelte, hogy a magyar ember is tud olyasmit, a mihez ö nem ért. Végre hosszas gondolkozás után bevallotta, hogy biz ő nem tud.

— No akkor csak fogózzék meg jól a ladikban, — mond a révész, — különben minden tudománya daczára mindjárt elveszti az életének mind a négy fertály részét.

A súgó veszedelme.

A „Bűvös vadászt“ adták Pircsen prózában. Persze, hogy senki sem tudta szerepét, csak úgy a súgóból szedegették ki.

Mikor a bűvész a bűvkört elkerité maga és társa körül, valaki felkiált rá a földszintről:

— Te, a súgót is belefoglald, mert ha azt elviszi az ördög, mindnyájatoknak vége van !

Scanned by CamScanner