Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1943

ság honorálását és erősítését, a Segélyző-egyesület (1874-től) a tanulás lehetőségének a megadását célozza. Abban az esztendőben, amikor gimnáziumunk a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári Osztályával együtt megünnepelte (1924. nov. 9.) fennállásának kétszázéves fordulóját s az intézet udvarán leleplezte a jeles tanárok, neves tanítványok és a világháborúban elesett diákkatonák emlékművét, az új iskolaügyi reform értelmében reálgimnáziummá szervezkedett. — 1935 óta ismét gimnázium. Az 1939. év szeptember 8-án avatták fel gimnáziumunknak Szent István emlékére emelt új iskolapalotáját és adták át a sok küzdelem és megpróbáltatás közt kiforrt ciszterci szellem s hagyományok fenntartására és továbbfejlesztésére. Iskolánk jelesei. I Icr o-atók Dr. Benyák Bernát (kegyesrendi; 1745— 1833), bölcselet- és I i^gctiuK

. közoktatásügyi író Dr B

u|

a Teof

j| (

Ci

s

zterci; 1809—93), a székesfehérvári reáliskola egyik megalapítója és első igazgatója. Mátrai Rudolf (ciszt.; 1870—1935), tanker.kir. főigazgató. Pray György (jezsuita; 1723—1801), kritikai történetírásunk alapítója. Villax Ferdinánd (ciszt.; 1784 — 1857), zirci apát. I Tanárok Alaghy Dezső (ciszt ; 1837—1904), a város népiskolai életének ' fejlesztője. Alexovits Vazul <(pálos; 1742—96), a legnagyobb pálos hitszónok. Dr. Ányos Pál (pálos; 1756—84), az irodalmi felújulás első igazi költője. Dr. Budenz József (világi; 1836 — 92), összehasonlító nyelvtudós. Deák Sándor (ciszt.; 1811 — 61), latin tankönyv-író. Dr. Greksa Kázmér (ciszt.; 1864—1020), a zágrábi egyetemen a magyar nyelv tanára. Ihász Gábor György (ciszt.; 1805—80) [Magyar nyelvtana 20 kiadásban], Dr. Juhász Norbert (ciszt.; 1818-89), kir. főigazgató. Kalocsay Alán (1862—1906), Mária lantosa, Székesfehérvár országgy. képviselője. Környei János (vil.; 1831—70), iskolatörténeti és didaktikai író. Dr. Madarász Flóris (ciszt.; 1882 — 1915) [irodalmi tanulmányok]. Marosi Arnold (ciszt.; 1873 — 1939), a Székesf. Múzeum egyik alapítója és első igazgatója. Philipp István (vil.; 1870—1935), művész és műtörténész. Dr. Rájnis József (jezs.; 1741-1812), a deákos iskola tagja. Rezutsek Antal (ciszt.; 1795- 1879), zirci apát. Supka Jeromos (ciszt.; 1832—91), zirci apát. Baróti Szabó Dávid (jezs.; 1739-1819), a deákos iskola megindítója. Szvorényi József (ciszt.; 1816-92), nyelvész és tankönyvíró [Magyar ékes szókötés]. Vajda Ödön (ciszt.; 1834—1911), zirci apát, Dr. Vass Bertalan (ciszt.; 1857—1935), kir. főigazgató. Virág Benedek (pálos; 1754-1830), a deákos iskola dísze. Dr. Werner Adolf (ciszt.; 1867—1939), zirci apát. I Tanítványok Badics Ferenc (1854--1939), kir. főigazgató, irodalom- " történet-író. Dr. Bresztyenszky Béla Antal (1786-1850), tihanyi apát, matematikai nyelvújító. Dr. Czobor Béla (1852—1904), budapesti egyetemi tanár, műtörténész Dr. Dieballa Géza (1867—1926), egyetemi tanár [belgyógyász]. Egyed Antal (1779—1862), költő és műfordító. Endrődi Sándor (1850—1920), az utolsó félszázad magyar lírai költészetének egyik legkiválóbb művelője. Esterházy Miksa gr. (1837—83), testnevelési író, a Magyar Athletikai Club megalapítója és első elnöke. Dr. Farkas Ferenc (1776—1864), nagyprépost, a Ferenc József Nőnevelő alapítója. Dr. Farkas Imre (1788—1866), székesf. püspök. Fejér György (1766- 1851), történetíró [Codex diplomaticus]. Gaál Gaszton (1868 —1932), a nemzetgyűlés többszörös elnöke. Dr. Goldziher Ignác (1850—1921), a budapesti egyetemen a keleti — 6