Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1942

ság honorálását és erősítését, a Segélyző-egyesület (1874-től) a tanulás lehetőségének a megadását célozza. Abban az esztendőben, amikor gimnáziumunk a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári Osztályával együtt megünnepelte (1924. nov. 9.) fennállásának kétszázéves fordulóját s az intézet udvarán leleplezte a jeles tanárok, neves tanítványok és a világháborúban elesett diákkatonák emlékművét, az új iskolaügyi reform értelmében reálgimnáziummá szervezkedett. — 1935 óta ismét gimnázium. Az 1939. év szeptember 8-án avatták fel gimnáziumunknak Szent István emlékére emelt új iskolapalotáját és adták át a sok küzdelem és megpróbáltatás közt kiforrt ciszterci szellem s hagyományok fenntartására és továbbfejlesztésére. Iskolánk jelesei. I Igazgatók Benyák Bernát (kegyesrendi; 1745 — 1833), bölcselet- és —& : közoktatásügyi író. Dr. Bula Teofil (ciszterci; 1809—93), a székesfehérvári reáliskola egyik megalapítója és első igazgatója. Mátrai Rudolf (ciszt.; 1870 — 1935), tanker. kir. fő-gazgató. Pray György (jezsuita; 1723 — 1801), kritikai történetírásunk alapítója. v!llax Ferdinánd (ciszt.; 1784—1857), zirci apát. I Tanárok Alaghy Dezső (ciszt.; 1837—1904j, a város népiskolai életének fejlesztője. Alexovits Vazul (pálos; 1742—96), a legnagyobb pálos hitszónok. Dr. Ányos Pál (pálos; 1756—84), az irodalmi felújulás első igazi költője. Dr. Budenz József (világi; 1836—92), összehasonlító nyelvtudós. Deák Sándor (ciszt.; 1811 — 61), latin tankönyv-író. Dr. Greksa Kázmér (ciszt.; 1864—1920), a zágrábi egyetemen a magyar nyelv tanára. Ihász Gábor György (ciszt.; 1805—80) [Magyar nyelvtana 20 kiadásban]. Dr. Juhász Norbert (ciszt.; 1818—89), kir. főigazgató. Kalocsay Alán (1862—1906), Mária lantosa, Székesfehérvár országgy. képviselője. Környei János (vil.; 1831 — 70), iskolatörténeti és didaktikai író. Dr. Madarász Flóris (ciszt.; 1882—1915) [irodalmi tanulmányok]. Marosi Arnold (ciszt.; 1873—1939), a Székesf. Múzeum egyik alapítója és első igazgatója. Philipp István (vil.; 1870—1935), művész és műtörténész. Dr. Rájnis József (jezs.; 1741 — 1812), a deákos iskola tagja. Rezutsek Antal (ciszt.; 1795- 1879), zirci apát. Supka Jeromos (ciszt.; 1832—91), zirci apát. Baróti. Szabó Dávid (jezs.; 1739- 1819), a deákos iskola megindítója. Szvorétiyi József (ciszt.; 1816—92), nyelvész és tankönyvíró [Magyar ékes szókötés]. Vajda Ödön (ciszt.; 1834—1911), zirci apát, Dr. Vass Bertalan (ciszt.; 1857—1935), kir. főigazgató. Virág Benedek (pálos; 1754—1830), a deákos iskola dísze. Dr. Werner Adolf (ciszt.; 1867—1939), zirci apát. I Tanífvánvok *Dr. Badics Ferenc (1854—1939), kir. főigazgató, irodalomI .ct nvdi^uK

. történe

t.

író D

r Bresztyenszky Béla Antal (1786—1850), tihanyi apát, matematikai nyelvújító. Dr. Czobor Béla (1852- 1904), budapesti egyetemi tanár, műtörténész. Dr. Dieballa Géza (1867—1926), egyetemi tanár [belgyógyász]. Egyed Antal (1779—1862), költő és műfordító. Endrődi Sándor (1850—1920), az utolsó félszázad magyar lírai költészetének egyik legkiválóbb művelője. Esterházy Miksa gr. (1837—83), testnevelési író, a Magyar Athletikai Club megalapítója és első elnöke. Dr. Farkas Ferenc (1876—1864), nagyprépost, a Ferenc József Nőnevelő alapítója. Dr. Farkas Imre (1788- 1866), székesf. püspök. Fejér György (1766—1851), történetíró [Codex diplomaticus]. Gaál Gaszton (1868—1932), a nemzetgyűlés többszörös elnöke. Dr. Goldziher Ignác (1850—1921), a budapesti*'egyetemen a keleti — 6 • —