Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1942

I Filmoktatás oktatófilmeket főleg a földrajz, természetrajz és vegytan — tanításában használtuk fel. Kár, hogy a filmek egy része nem iktatható szervesen az anyagba, inkább csak összefoglalások alkalmával használható. A tanítófilmek nagyon jó szolgálatot tehetnének oktatásunkban, sajnos azonban még nem nagy számúak. Elsősorban olyanokra lenne szük­ség, melyek az ásványtan, földtan és vegytan köréből dolgoznának fel filmre kívánkozó anyagrészleteket. Az ilyen rövid filmek sokkal eredményesebben volnának használhatók, mint a meglevő, aránylag hosszú filmek. Többször és több oldalról felvetődött már az iskolai filmtárak gondolata. Az ilyen iskolai filmtár, akármilyen kicsiny lenne is, sokkal eredményesebbé tenné a filmes tanítást, mint a filmkölcsönzésnek mai rendszere, mely igen sok felesleges munkával, üggyel-bajjal és bosszúsággal jár, bár a Filmkirendeltség részéről mindig előzékenységet és mintaszerű pontosságot tapasztalunk. Ismerjük a nehézségeket, melyek az iskolai filmtárak megvalósítása terén fennállnak. Hisszük azonban, hogy a viszonyok általános javulásával gyö­köresen megváltozik a helyzet, megvalósítható lesz ez a gondolat s így használhatóbbá válik a szemléltetésnek ez az egyébként mindannyiunk által nagyra értékelt eszköze. Az említett tárgyak keretében összesen 165 filmet vetítettünk ki. I A magyar nyelv védelme. Az értelm i » evelés cé lÍ a nemcsak az egyes — - tantárgyak anyagán gyakorlott logikus gon­dolkodás, hanem ennek kifogástalan mondatsorokban való szóbeli, esetleg írásbeli kifejezése is. Eszményképünk az a tanuló, aki egyformán helyesen beszél és ír vallása igazságairól, a biológia vagy a fizika törvényeiről, a nagy írók műveinek tartalmi értékeiről. Az anyanyelvünk iránt érzett tisztelet és szeretet megkívánja, hogy mondataink ne csak nyelvtanilag legyenek helye­sek, hanem megfeleljenek nyelvünk sajátos szellemének is. A magyar közép­iskola mindig híres volt arról, hogy tanítványait az egyetemes európai mű­veltség iránt való komoly érdeklődéssel bocsátotta ki az életbe. Tanárok, növendékek egykép szívesen merítettek és merítenek ma is a műveltség idegen forrásaiból is; ennek a nagy művelődési vágynak veszedelme — írókra és olvasóközönségre egyaránt — nyelvérzékünk csökkenése. Nyelvünk tisztaságának megvédésére sokat tett a régi iskola is, de még nem eleget, mert napilapjaink, tudományos és szépirodalmunk, sőt tankönyveink még ma sem mentesek a nyelvi helytelenségektől. Ez annál is bántóbb, mert ma nyelvünk szellemének ismerete igen magas fokra jutott. Anyanyelvünk gondos ápolása folyik minden tantárgy keretében, legtudatosabban azonban a magyar nyelvi órákon történik, főképen a IV. osztálytól kezdve; itt ismer­kedik meg a tanuló a Stilisztikával és a Pintér-féle »Magyar nyelvvédő könyv«-vel; az egyes órákon a rövidke házi fogalmazásgyakorlat felolvasása, a javítási órákon az iskolai dolgozatokból összegyűjtött hibák megbeszélése bőséges alkalmat nyújt a tanulók nyelvérzékének megedzésére. Az iskolának ez a türelmes, lassú munkája tovább folyik a felsőbb osztályokban, az Ön­képzőkörben (»Magyarosan«) és azt célozza, hogy ép nyelvétzékű tanítvá­nyaink künn az életben is szolgálják a magyar nyelvtisztaság megvédelme­zésének nagy ügyét. I írásbeli dolgozatok Magának a tanulónak js örömöt okoz, ha lelke 1 kifejező erejének, gazdagságának írásos tanúbizony­ságát adhatja. A tanárnak pedig jólvégzett munkája jutalmául fogható fel egy-egy szép dolgozat. Itt látja igazán (főleg a magyar dolgozatokban) mun­kájának eredményét és élvezheti annak örömét. - 24

Next

/
Thumbnails
Contents