Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1942
I Filmoktatás oktatófilmeket főleg a földrajz, természetrajz és vegytan — tanításában használtuk fel. Kár, hogy a filmek egy része nem iktatható szervesen az anyagba, inkább csak összefoglalások alkalmával használható. A tanítófilmek nagyon jó szolgálatot tehetnének oktatásunkban, sajnos azonban még nem nagy számúak. Elsősorban olyanokra lenne szükség, melyek az ásványtan, földtan és vegytan köréből dolgoznának fel filmre kívánkozó anyagrészleteket. Az ilyen rövid filmek sokkal eredményesebben volnának használhatók, mint a meglevő, aránylag hosszú filmek. Többször és több oldalról felvetődött már az iskolai filmtárak gondolata. Az ilyen iskolai filmtár, akármilyen kicsiny lenne is, sokkal eredményesebbé tenné a filmes tanítást, mint a filmkölcsönzésnek mai rendszere, mely igen sok felesleges munkával, üggyel-bajjal és bosszúsággal jár, bár a Filmkirendeltség részéről mindig előzékenységet és mintaszerű pontosságot tapasztalunk. Ismerjük a nehézségeket, melyek az iskolai filmtárak megvalósítása terén fennállnak. Hisszük azonban, hogy a viszonyok általános javulásával gyököresen megváltozik a helyzet, megvalósítható lesz ez a gondolat s így használhatóbbá válik a szemléltetésnek ez az egyébként mindannyiunk által nagyra értékelt eszköze. Az említett tárgyak keretében összesen 165 filmet vetítettünk ki. I A magyar nyelv védelme. Az értelm i » evelés cé lÍ a nemcsak az egyes — - tantárgyak anyagán gyakorlott logikus gondolkodás, hanem ennek kifogástalan mondatsorokban való szóbeli, esetleg írásbeli kifejezése is. Eszményképünk az a tanuló, aki egyformán helyesen beszél és ír vallása igazságairól, a biológia vagy a fizika törvényeiről, a nagy írók műveinek tartalmi értékeiről. Az anyanyelvünk iránt érzett tisztelet és szeretet megkívánja, hogy mondataink ne csak nyelvtanilag legyenek helyesek, hanem megfeleljenek nyelvünk sajátos szellemének is. A magyar középiskola mindig híres volt arról, hogy tanítványait az egyetemes európai műveltség iránt való komoly érdeklődéssel bocsátotta ki az életbe. Tanárok, növendékek egykép szívesen merítettek és merítenek ma is a műveltség idegen forrásaiból is; ennek a nagy művelődési vágynak veszedelme — írókra és olvasóközönségre egyaránt — nyelvérzékünk csökkenése. Nyelvünk tisztaságának megvédésére sokat tett a régi iskola is, de még nem eleget, mert napilapjaink, tudományos és szépirodalmunk, sőt tankönyveink még ma sem mentesek a nyelvi helytelenségektől. Ez annál is bántóbb, mert ma nyelvünk szellemének ismerete igen magas fokra jutott. Anyanyelvünk gondos ápolása folyik minden tantárgy keretében, legtudatosabban azonban a magyar nyelvi órákon történik, főképen a IV. osztálytól kezdve; itt ismerkedik meg a tanuló a Stilisztikával és a Pintér-féle »Magyar nyelvvédő könyv«-vel; az egyes órákon a rövidke házi fogalmazásgyakorlat felolvasása, a javítási órákon az iskolai dolgozatokból összegyűjtött hibák megbeszélése bőséges alkalmat nyújt a tanulók nyelvérzékének megedzésére. Az iskolának ez a türelmes, lassú munkája tovább folyik a felsőbb osztályokban, az Önképzőkörben (»Magyarosan«) és azt célozza, hogy ép nyelvétzékű tanítványaink künn az életben is szolgálják a magyar nyelvtisztaság megvédelmezésének nagy ügyét. I írásbeli dolgozatok Magának a tanulónak js örömöt okoz, ha lelke 1 kifejező erejének, gazdagságának írásos tanúbizonyságát adhatja. A tanárnak pedig jólvégzett munkája jutalmául fogható fel egy-egy szép dolgozat. Itt látja igazán (főleg a magyar dolgozatokban) munkájának eredményét és élvezheti annak örömét. - 24