Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

I Szociális nevelés intézet nyilvános tanulói állandóan socíetasban, ' 1 kis társi közösségben élnek; solidaritast éreznek az osztállyal, az Intézettel (torna, sport, kirándulás); megtanulják és gyakorolják a közös felelősségérzést, a tisztességes versenyt (mert a nemes érvényesülés vágyát az iskola is ápolja), a tekintélytiszteletet, érdeklődnek a közösség ügyei iránt. A szociális nevelés legfőbb célja a szociális érzék gyakoroltatása, valahányszor alkalom adódik rá. Ilyen alkalmak voltak pl. a katonák számára vállalt gyűjtések. A kongreganisták, a cserkészek, a Diákkaptár tagjai külön is tevékenykedtek ezen a téren; a lelkes vezetésért nagy elismerés illeti meg a vezetőket: Marschall Rafael, Pőtz Edgár és Kovács Lajos tanárokat. A szociális érzék nevelődik a tanulóban akkor is, amikor maga élvezi vagy szemléli a társadalmi összetartásból fakadó jótékonyságokat (tandíjelerigedés, ellátás, jutalmak, ösztöndíjak). A bajba kerültek egymásrautaltságát saját magukon tapasztalhatták azok az intézetbeli és nem-intézetbeli tanulók (számszerint 16-an), akik a téli forgalmi akadály miatt 3 napig az Intézet, a város és a Rendház vendégei voltak. I Ifjúsági egyesületek e

r'

<ölcsi nevelés fejezetébe tartoznak az ifjúsági I—é ——egyesületek is. Ezekben önállóan gyakorolja az ifjú mind azt a szépet és jót, amit az iskolában hallott; ezek a munkaközösségek készítik elő a felelősséggel járó, beilleszkedést követelő társas élet számára. | Mária-kongregáció. ,

Ef$

z működésünk a katolikus elite-neyelés szolgá' 2—

2 lataban állott. Tartottunk 27 gyűlést ill. összejövetelt. Ebből a) 8 »szabályszerű gyűlés« volt prézesi beszéddel, közös imádkozással, valami megbeszéléssel s rendszerint könyvismertetéssel. A prézes a kongregáció kettős célját illetően tapasztalható visszásságokról, a kongregáció virágzásának kellékeiről, a kongreganista egyéniségének összetevőiről, az imádság szeretetéről, az eucharisztikus lelkületről, a szórakozásokról, a szenvedés értelméről a Szűzanya fájdalmainak és örömeinek tükrében, Jézus Szentséges Szívének tiszteletéről és a vakáció fontos próbaidejéről beszélt. A megbeszélések nagyobbrészt a fiúknak a nyári vakációban a munkások között szerzett tapasztalatai körül mozogtak. A lelkigyakorlat vezetője a kongreganisták számára egy külön consideratiót is tartott, amelynek tárgya a kongreganista hűség, lovagiasság és hősiesség volt. Tartottunk b) 1 szentségimádási órát a templomban elmélkedésekkel, közös imával, énekkel és szentségi áldással kitöltve. Volt c) 3 csoportgyűlés (külön a VIII., VII., VI. s a jelöltek ill. V. osztályosok részére). Ezeken bevezetőül néha lelkiolvasmány volt, s felolvasások ill. előadások hangzottak el az alábbi tárgyakról: az 1. csoportban (VlII-asoknál): Az osztályszellem. — A testvériesség és összetartás osztályunkban. Az egység hiánya és ennek megnyilvánulásai. — Mi az igazi kongreganista szellem ? — Komoly munka és példaadás. Akaraterő. — Határozottság. — Önbizalom. Bizalom Istenben. — Kötelességérzet. — Őszinteség. — Igaz-e vagy túlzás, hogy a mai fiúk és emberek számára a legnagyobb lelki veszély a lelki igény és óvatosság nélkül elfogadott vagy keresett pajtási kör, barátkozás, környezet? — A keresztény ember magatartása a világgal szemben. — Mi veszélyezteti leginkább a katolikus diák hitét ? — Mi a kongreganista életében az a többlet, ami más jó katolikus diákoktól megkülönbözteti őt ? — Mit teszek mint kongreganista az érettségi után ? (Előadó egy jogász öregkongreganista volt) — Minden előadást beható megbeszélés követett. — 49 —