Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941

fehérvári és a pécsi gimnáziumok ellátását és fenntartását. A régi hivatás helyébe a kor viszonyainak és követelményeinek megfelelő: tanítórendi hivatás lépett. A jezsuiták által alapított, később a pálosok által vezetett, majd királyi gimnáziumként működő fehérvári iskola átvevését több évre terjedő huzavonák és bonyodalmak előzték meg. Gimnáziumunkat Szent Benedek rendjének ajánlották; de az átvételt halogatta. Viszont Paintner Mihály győri főigazgató szívvel-lélekkel azon dolgozott, hogy az őskoronázó városba zirci ciszterciek kerüljenek. Végre is a király döntött. A székesfehérvári gimnázium gondozását 1813. január 8-án rájuk bízta. S hogy bevonulásuk és elhelyezkedésük minél előbb megtörténhessék, a m. kir. helytartótanács intézkedésére a volt jezsuita rendházat, amelyet 1786-tól katonai éléstárul használtak, átengedték nekik. A ciszterciek megjelenését és munkába állását két esemény pecsételte meg: a gimnázium átvevése és a ciszterciek bevezetése. Az átadás, illetve átvevés 1813. okt. 5-én történt a helyi káptalan, a városi s megyei hatóság és polgárság jórészének, jelesebb állású személyek jelenlétében. Egykorú leírása: »Mind városunkra, mind az egész Hazára nézve emlékezetes történet az, mely itten végbe ment. Felséges Úrunk, kinek országló bölcsesége a régi kegyes Fundatiokat meghagyni, de egyszersmind a Szerzeteseket a Hazának hasznosabb tagjaivá tenni jónak találta, a Cisztercita nevet viselő és Szt. Benedek Reguláját tartó szép Szerzetnek adta által a Fehérvári Gymnasiumot... Felolvastatván a Felséges Királyi Parantsokat az egykori Jezsuiták collegiuma és temploma a tisztelt Cisztercita Apátur urnák általadattak. Ezen általadást sok Vivát kiáltás, a harangok zengése és a mozsárágyúk durrogása követte. Méltán is, mert Fő Tisztelendő Dréta Antal Apátur Úr magas lelket mutató s fontos szókba foglalt beszédében, midőn a Királyi kegyelmet mély háládatossággal megköszönte, a jelenlevőkhöz fordulván, azt a szent Ígéretet tette, hogy teljes igyekezettel azon lészen, hogy Fehérvár az ő Szeretetének ezen beplántáltatása napjáról mindenkor örömmel emlékezhessék.« A bevezetést az 1813- 14-i iskolai évnek a megnyitása jelentette. Az első Veni Sancte 1813. november 4-én hangzott fel. Az ünnepség fényét emelte a főigazgató, aki maga hívta segítségül a Szent Lélek kegyelmét a ciszterciek hosszú, tevékeny működésére, szentmise után pedig lélekfeloldással adta gondviselő kezükbe a város reménységét »az ünneplő közönség osztatlan örömére és mérhetetlen vigaszára.« Az első ciszterciek akiknek a nyomában annyian és annyian dolgoztak, küzdöttek, a következők: Villax Ferdinánd igazgató, Horváth Dániel, Mórotz Kálmán, Ghiczy Béla, Boross Lőrinc, Szegh Pál és Pákozdy Román tanárok. A ciszterciek a 18. század elejéről való iskolaépületbe vonultak be és leszámítva két esztendőt (1848—50), amikor a császári katonaság használta kórháznak, 59 éven át tanítottak benne. Ám idők folyamán mindjobban érezhetővé vált, hogy a tanügy kiszélesedése, a tanszerek szaporodása, a tanuló ifjúság növekedő létszáma mellett a régi épület bizony kicsiny. Tornaterem egyáltalán nem volt, miért is télen a testgyakorlás szünetelt. A rajzot a városi rajziskolában tanulták. A szűk, ósdi, foltozgatással fennHárom épületben. 9