Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

Halottaink. A nyári szünidő folyamán a halál elragadta Horváth Géza IV. o. tanulón­kat. Aug. 6-án meghatott lélekkel búcsúztak tőle tanárai és iskolatársai, akik­nek fájdalmát Mészáros Gellért tolmácsolta. Szelid lelkülete, példás szorgalma, mosolygós arca felejthetetlenül vésődött bele mindnyájunk lelkébe. Febr. 19-én kísértük utolsó útjára Szó'nyi (Szenzenstein) László VII. o. tanulónkat, kit a kegyetlen halál váratlanul ragadott el közülünk. Nehéz, súlyos szívbaj gyötörte és fiatal szervezete áldozatul esett a lappangó betegségnek. Gallér Róbert IV. o. tanulónk megdöbbentő szerencsétlenség áldozata lett május 4-én. A szabadbattyáni országúton halálra gázolta egyik száguldó gépkocsi, mikor Székesfehérvárra igyekezett kerékpáron, hogy a diákszentmisén résztvegyen. Polgárdin temették el osztálytársai jelenlétében, kiknek gyászát Szentgyörgyi Tamás tolmácsolta megható szavakkal. Hivatalos látogatások. Milakovszky László mb. kat. főigazgató nov. 27—30. napjain látogatta meg hivatalosan intézetünket. Megfigyeléseiről nov. 30-án tartott értekezleten számolt be a tanári karnak. Madocsai Pál tanügyi tanácsos febr. 26., 27., 28. és március 1-én vé­gezte hivalalos főigazgatói látogatását. Tapasztalatait március 1-én tartott értekezleten közölte a tanári testülettel. Bohrt Ferenc dr. testnevelési felügyelő, tanügyi főtanácsos január 23-án szemlélte meg új tornatermeinket és tanulmányozta testnevelési oktatásunkat. Miller József prelátus-kanonok, iskolánk püspöki biztosa márc. 31., ápr. 1—2. napjain látogatta meg intézetünket, az összes hittanvizsgálatokon elnökölt és atyai jóságával irányította vallásos nevelésünket. Hóman Bálint kultuszminiszter és felesége, Zschintzsh német birodalmi államtitkár és felesége, Scurla birodalmi főkormánybiztos és Harnijans német egyetemei tanár, Kultsár István miniszteri osztályfőnök és felesége, Paikert Géza kultuszminiszteri osztálytanácsos febr. 14-én látogatták meg új inté­zetünket, és nagy elismeréssel nyilatkoztak modern iskolánkról és magas­fejlettségű német nyelvtanításunkról. Vallás-erkölcsi nevelés. Hogy tanulóink kegyelmi életének folytonosságát fenntartsuk, hogy a hűséges kötelességteljesítést, a kitartó önfegyelmezést, a buzgó és ered­ményes apostolkodást velük beidegeztessük és az ehhez szükséges termé­szetfeletti erőt számukra biztosítsuk, szorgalmaztuk a kegyelem-eszközök használatát, a szentgyónást és szentáldozást s erre nemcsak a kötelező öt alkalommal (tanév elején, Szent Imre ünnepén, karácsony előtt, lelkigyakor­latok alkalmával és tanév végén), hanem mindennap módot nyujtottunk nekik. Tanulóink egyötöde hetenként, kétharmada legalább havonként ál­dozott; naponta átlag 10—15. Főkép a serdülő korban lévőket állandó lelkivezető választására szoktattuk rá. Á vasárnapi exhortációk ez évben főkép az egyház megismertetését és megszerettetését, a vele való együttérzést és együttmunkálkodást, az apostoli lelkület fejlesztését célozták. Ifjúságunk ismételten résztvett templomunkban olyan ájtatosságokon, amelyeket Szent­séges Atyánk óhajának megfelelően a háború okozta szenvedések megrö­vidüléséért és az igazságos béke mielőbbi elkövetkezéséért tartottunk. E célra májusban 1 — 1 szentáldozásukat is felajánlották. — 29 -=

Next

/
Thumbnails
Contents