Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

*106. Rézszulfát oldatba állítsunk fényes vaslemezt! (Rézréteg rakódik rá.). *107. Porcelláncsészébe öntsünk néhány csepp higanyt, hintsünk rá kénvirágot ! (Milyen vegyület keletkezik? Hogyan használható ez a tapasztalat az eltört hőmérőből szétfolyó higany ártalmatlanná tételére ?) *108. Stannoklorid-oldatba függesszünk cinklemezt! (Mik rakódnak a lemezre ?). *109. 5%-os ólomcukor-oldatba függesszünk cinklemezt! Mit tapasztalunk? (A cink lassanként feloldódik és helyét ugyanolyan mennyiségű ólom foglalja el szép összefüggő ólomkristálycsoport (ólomfa) alakjában.). *110. Próbacsőbe öntsünk kevés higanyt és adjunk hozzá hígított salétromsavat. Ha a higany feloldódott, tegyünk az oldatba rézlemezt! Mit észlelünk? (A higany szürkés réteg alakjában rakódik a lemez felületére.) 111. Készítsünk ezüstnitrátot! (Kevés tömény salétromsavban kis darab tiszta ezüstöt feloldunk s az oldatot bepárologtatjuk.). 112. Mi történik az ezüstnitráttal fény hatására? (5 %-os ezüstnitrát-oldatot készítünk, az oldatba papiroscsikot mártunk s napon megszárítjuk. A napfény hatására az ezüstnitrát elbomlik, ezüst válik ki s a papiros megfeketedik.). *113. Réz segítségével hogyan választjuk ki az ezüstöt az ezüstnitrát oldatból? (Próbacsőbe ezüstnitrát-oldatot öntünk és salétromsavval letisztított keskeny rézlemezt állítunk bele. Hogyan válik ki az ezüst?). *114. Valamely ezüstötvözetből válasszuk ki az ezüstöt! (Hígított salétromsavba régi ezüstpénzt teszünk s próbacsőben enyhén melegítjük. Ha az ezüstpénz rezet tartalmaz, az oldat világoskék színű lesz, mert az ezüstnitrát mellett réznitrát is keletkezik. Az oldatba kevés sósavat öntünk, ez az ezüstnitrátot és a réznitrátot ezüstkloriddá, illetőleg rézkloriddá alakítja. Mivel az ezüstklorid oldhatatlan, sűrű, túrós csapadék alakjában kiválik, a rézklorid pedig az oldatban marad. A csapadékot leszűrjük, kimossuk, sósavval péppé alakítjuk és egy darab cinklemezt teszünk bele. Ez az ezüstkloridot cinkkloriddá alakítja, az ezüst pedig por alakban visszamarad.). *115. Próbacsőbe öntsünk vizet, oldjunk benne kevés ezüstnitrátot s az oldathoz adjunk néhány csepp sósavat! (Fehér túrós csapadék, ezüstklorid keletkezik. Ha néhány percig világos helyen áll, megfeketedik. Miért?). *116. Pohárban keverjünk össze porrá tört szódabikarbónát és bórkősavat! (Semmiféle változást nem tapasztalunk. Ha azonban a két por keverékére vizet öntünk, erős pezsgés indul meg, mert a két test vegyileg egyesül egymással. Kémiailag egyesül a két anyag akkor is, ha oldatukat öntjük össze, vagy ha egyik vagy másik oldatát öntjük a másik, poralakban lévő testre.). *117. Milyen színűre festi a színtelen gázlángot a kősó, kálisalétrom, mészkő, barit? — 22 -=