Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

84. Dobjunk kálium- és nátriumdarabkát olyan üvegkádba, melybe 4—5 cm magasságig vizet öntöttünk! (A nátrium a vízen gyorsan ide-oda úszkál, a vizet felbontja, hidrogént tesz szabaddá. Lassanként mindig kisebbre olvad, végre egészen eltűnik. A vízbe mártott vörös lakmuszpapír milyen színűre festődik ? Miért ? Amikor a nátrium a vizet elbontja, hő fejlődik, ez a hő azonban nem elegendő a hidrogén meggyújtására. Ha azonban a nátriumdarabkát itatóspapírba csavargatjuk és cérnával átkötjük, a vízen nem mozoghat s ilyenkor olyan nagy hő fejlődik, hogy a vízből felszabaduló hidrogén meggyullad és az elpárolgó nátrium gőzétől sárgára festett lánggal ég el. A vízre dobott kálium olyan nagy hőfejlődés mellett bontja el a vizet, hogy a fejlődő hidrogén meggyullad és az elpárolgó kálium-gőz a lángot ibolyaszínűre festi.). * 85. Hogyan közömbösíthetjük a nátriumhidroxidot sósavval ? (Egy darab nátriumhidroxidot főzőpohárba öntött desztillált vízben feloldunk s az oldatot lakmusszal kékre festjük, majd csappal ellátott üvegcsőből (titráló csőből) hígított sósavat csepegtetünk bele mindaddig, míg ibolyaszínű nem lesz. Hogyan viselkedik az ibolyaszínű oldat a kék, illetve vörös lakmuszpapírral szemben ? Milyen ízű az oldat ? Közömbösítés által milyen vegyület jött létre ? Mi történik, ha még több sósavat csepegtetünk bele?). * 86. Egymás mellé állított próbacsövekbe öntsünk az első esetben hígított sósavat, a második alkalommal hígított kénsavat, a harmadik esetben hígított salétromsavat. Szórjunk egymásután a próbacsövekbe apróra vágott magnéziumdarabokat. Figyeljük meg, fejlődik-e gáz? Milyen gáz az? Ismételjük meg a kísérletet aluminiumporral, cinkreszelékkel, apró darabokra vágott ónnal, ólomdarabkákkal, vasreszelékkel, higanynyal, rézreszelékkel és ezüstdarabkákkal! Hidrogénfejlesztésre mely fémek alkalmasak? * 87. Bunsen-lángba tartsunk magnéziumszalagot! Hogyan és mivé ég el ? Ismételjük meg a kísérletet cinkreszelékkel, aluminiumporral, vasreszelékkel, ezüstdarabkákkal! * 88. Felbontja-e a magnézium a vizet? (Vízzel félig telt lombikba dobjunk apró darabokra vágott magnéziumszalagot. Hideg vízben semmiféle változást nem tapasztalunk, ha azonban a vizet melegítjük, a magnéziumdarabkákról sok buborék száll fel. Hogyan győződünk meg arról, hogy az elszálló gáz hidrogén ? Ügyeljünk, hogy elegendő gáz keletkezzék és a fejlődő gáz a lombikból kiszorítsa a levegőt!). * 89. Töltsünk lombikba kevés vizet és forraljuk! Mit tapasztalunk, ha a fejlődő gőzbe égő fapálcikát, majd meggyújtott magnéziumszalagot tartunk? (A magnézium a vízgőzt elbontja és oxigénjét a további égéshez felhasználja.). * 90. Salétrom jelenlétében gyorsabb-e az égés ? (Próbacsőbe kevés vizet öntünk s kis darabka salétromot oldunk benne. Az oldatba összesodort selyempapírt mártunk, majd megszárítjuk és meggyujtjuk. A papiros hogyan ég ?). 91. Készítsünk durranóport! (Másfél gr kálisalétromot, egy gr száraz hamuzsirt és fél gr kénport külön-külön finom porrá dörzsölünk. A dörzsölésre szolgáló mozsarat mindegyik anyag után gondosan — 20 -=