Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

31. Hogyan viselkedik az aranyfüstlemez és antimónpor klórgázban? (Aranyfüstlemezeket lazán összegöngyölünk és száraz klórgázzal telt edénybe dobjuk. Meggyulladnak és barnásvörös füsttel elégnek. Ha finom, száraz antimónport száraz klórgázzal telt edénybe szórunk, szikraeső közben antimónkloriddá ég el.). 32. Mi történik a nátriummal klórgázban ? (Babszem nagyságú nátriumról távolítsuk el az oxidálódott részeket, hosszúnyelű vaskanálban láng felett kissé hevítsük s tegyük száraz klórgázzal telt üveghengerbe. A felmelegített nátrium a klórgázban meggyullad és erős fénnyel nátriumkloriddá ég el. A keletkező nátriumklorid finom, fehér por alakjában az üveghenger falára rakódik.). * 33. Készítsünk klóros vizet! (Két üveget kétharmadáig megtöltünk vízzel s felváltva, hol az egyikbe, hol a másikba klórgázt vezetünk. A klór nem oldódik azonnal a vízben, csak átbuborékol rajta. Amikor az átbuborékolt klór az üveget egészen megtöltötte, bedugaszoljuk és jól összerázzuk. Hogy a víz mikor van klórgázzal telítve, arról úgy győződünk meg, hogy szájával lefelé fordítva dugóját kissé meglazítjuk. Ha a résen levegő áramlik be, az oldat még nem telített, ha azonban víz csöpög ki, igen.). * 34. Hogyan mutatjuk ki a keményítővel hamisított tejből a keményítőt ? (Néhány csepp jódoldat hatására a tej a benne levő keményítő mennyiségétől függően sötétebb vagy világosabb kékre színeződik.). * 35. Jód szállasztása. (Száraz próbacsőben gyenge lángon néhány szín-jód kristálykát melegítünk. Mielőtt megolvadnának, ibolyaszínű jódgőzök keletkeznek, melyek a próbacső hidegebb részein kristályos jód alakjában megszilárdulnak.). * 36. Hogyan vesszük ki a ruhából a tintafoltot klórosmésszel ? (A tintafoltos helyet először hígított sósavval, majd klórmészoldattal mossuk, utána vízzel jól kiöblítjük.) * 37. Fejlesszünk konyhasóból sósavgázt! (Gömbölyű fenekű lombikba tiszta konyhasót szórunk és csapos tölcséren részletekben öt súlyrész tömény kénsav és egy súlyrész víz lehűlt elegyét folyatjuk rá. A gázfejlődés már hidegen megindul, később enyhe melegítéssel élénkítjük a folyamatot. A fejlődő gázt mosóüvegben kevés vízzel megmossuk, azután egy másik palackba desztillált víz fölé vezetjük. A víz a sósavgázt mohón elnyeli. Mivel a keletkező sósavoldat fajsúlya nagyobb, mint a vízé, az edény fenekére süllyed, úgyhogy a sósavgáz mindig a még nem telített vízzel érintkezik. A gázvezető csövet nem szabad belevezetni a vízbe, mert a víz kezdetben igen mohón nyeli el a sósavat, ezáltal a fejlesztő lombikban nyomáscsökkenés áll be és a külső légnyomás a vizet beleszoríthatja a lombikba.). 38. Vizsgáljuk a sósavgáz oldékonyságát! (Egy lombikot félig megtöltünk vízzel s föléje, fordított helyzetben sósavgázzal töltött lombikot helyezünk úgy, hogy üvegcső kösse őket össze. Ha most az alsó lombikba egy oldalcsövön keresztül befúvunk, a víz egy része a felső lombikba nyomul, ahol a sósavgáz azonnal elnyeli. Hogy a víz elnyelte a gázt, bizonyítja az, hogy a légüres térbe a csövön keresztül szökőkút módjára tör fel a víz.). * 39. Oldjunk sósavban cinket! (Hidrogén válik szabaddá, cinkklorid keletkezik.). — 15 -=