Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

meg, hogy víz alatt, lefelé fordított vízzel telt próbacsőbe vezetjük a gázt, s amikor az á vizet teljesen kiszorította, a próbacső nyílását ujjunkkal erősen befogjuk, majd a készüléktől távolabb álló gázlánghoz tartjuk. Ha ujjunkat elvéve a hidrogén csendesen ég el, tiszta, ha füttyszerű hanggal lobban el, még levegőt tartalmaz. Utóbbi esetben ezt a próbát többször megismételjük, míg a gáz egészen meg nem tisztul. A fejlődő tiszta gázt szájával lefelé fordított üveghengerben gyüjtjük össze, vagy pedig víz alatt fogjuk fel vízzel telt hengerben. Ügyelni kell arra, hogy gázfejlődés közben ne juthasson levegő a készülékbe. Égő gáz ne legyen a készülék közelében. Más kísérlet! Két Deville-palackot kaucsukcső segítségével összekötünk, s az egyik palackba 3-4 cm magasságig tisztára mosott kavicsot szórunk, föléje 5-6 cm vastagon cinkpléhdarabokat vagy granulált cinket rétegezünk, a másik, magasabbra állított palackot pedig kétharmadáig megtöltjük hígított kénsavval. Ha a cinket tartalmazó palack csapját megnyitjuk, megindul a gázfejlődés. Ha a csapot elzárjuk, a fejlődött gáz visszanyomja a kénsavat a másik palackba s így a gázfejlődés megszűnik, amint a kénsav a kavicsrétegig száll le. A fejlődő gáz tisztaságát úgy állapítjuk meg, mint előbb s a gázt is ugyanúgy fogjuk fel. A készüléket gondosan meg kell vizsgálni, jól zár-e.). * 22. A hidrogéngáz fajsúlya kisebb-e, mint a levegőé? (Hidrogénnel telt üveghenger fedőlapját levesszük s a henger szájához égő gyújtót tartunk, az elillanó hidrogén meggyullad. Más kísérlet! A henger szájához a fedőlap levétele után csak 20—35 másodperc múlva tartunk égő gyújtót. A henger tartalma nem gyullad meg, mert a hidrogén már teljesen elillant.). * 23. A hidrogén gyorsabban diffundál-e mint a levegő? (Szájával lefelé fordított máztalan cseréphenger nyílását dugóval elzárjuk s a dugón olyan üvegcsövet vezetünk keresztül, melynek vége vízzel telt főzőpohárba ér. Ha a cseréphengerre üvegbúrát borítunk és ez alá a gázométerből hidrogént bocsájtunk, a csövön keresztül légbuborékok jutnak a vízbe annak jeléül, hogy a hidrogén gyorsabban diffundál a levegőbe, mint a levegő a hidrogénbe, a feles levegő tehát a csövön keresztül távozik.). 24. A Hofmann-féle vízbontó készülékkel bontsuk fel a vizet alkotórészeire! (A készülék elől olyan U alakú üvegcső, melynek csaposvégű száraiban egy-egy platinalemez van a csőfalon átvezető dróthoz erősítve. Az U alakú csővel alul közlekedik a hátul levő hosszabb üvegcső, melynek vége tölcsérszerűen kiszélesedik. E tölcséren keresztül a készüléket megtöltjük kénsavval megsavanyított vízzel (10 súlyrész desztillált vízre 1 súlyrész tömény kénsavat öntünk), majd a két első üvegcső csapját elzárjuk és a platinalemezeket valamely áramforrás két sarkával összekapcsoljuk Az elektródokról gázbuborékok szállnak fel és a vizet az osztályzattal ellátott csövekből fokozatosan átszorítják az azokkal kapcsolatos tartóba. Amikor az egyik cső már egészen megtelt gázzal, nyissuk ki a csapját: az égő gyújtó a kiáramló gázt meggyújtja és az gyengén világító halvány lánggal ég. A másik csapon kiáramló gáz nem gyullad meg, de az elfújt és parázló gyújtószálat lángra lobbantja.). 25. A Than-féle durranógázfejlesztő készülékkel állítsunk elő durranógázt! (A készülék egyik része tölcsérrel ellátott szűknyakú üveghenger, melynek alsó részén két platinalemez van a hengerfalon átvezető drótkampóhoz erősítve. A henger nyakát parafadugó veszi körül, ennek segítségével az egész egy szélesebb üveghengerbe illeszthető. A készüléket úgy használjuk, hogy a külső hengert kétharmadáig megtöltjük vízzel, majd a parafadugón átvezető drótokat a henger külső részén levő drótkampókhoz kapcsoljuk és az egészet a szélesebb üveghengerbe helyezzük. Ezután a belső hengerbe hi— 13 -=