Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

Uj otthonunk felavatása. A magyar Ciszterci Rend 1937-ben kezdte meg a Szent István jubileumi esztendőre tervezett és 1939-ben felavatott új középiskolájának építkezését. Többi új iskolái mellé méltóan sorakozik e legújabb alkotása, amelyet az országalapító első szent királyunk emlékére óhajtott állítani, hogy ily hatalmas alkotással fejezze ki el nem múló háláját és hódolatát a nagy ember, a nagy szent, a nemzetépítő király előtt, hogy lerögzítse ember-világ előtt, hogy az emberi, erkölcsi és nemzeti nevelő-oktató ciszterci munkának alapja és gyökere a szentistváni gondolat. Az új iskola ékes bizonysága a ciszterci rend nagy áldozatkészségének, melyet eddig is, most is a magyar kultúráért, a magyar ifjúságért tanúsított és tanúsít most is állandóan, amikor nemcsak szellemi és erkölcsi munkáját, hanem minden rendelkezésre álló gazdasági erőit a magyar nemzeti gondolatnak és a keresztény kultúrának bocsátja rendelkezésére. A régi épület dohos, pinceszerű tornaterme régóta súlyos gondját okozta a Ciszterci Rendnek. Vajda Ödön zirci apát már 1905-ben a súlyosabb rendi problémák közé iktatta a székesfehérvári tornacsarnok »megorvoslását«. Erre a célra a Rend meg is vásárolta 1906-ban a Szent Imre- (akkor Iskola) utca 18. sz. és a Jókai-utca 15. sz. házat. Azonban az így nyert terület kevésnek bizonyult egy modern tornahelyiség számára, azért a Rend a világháború után megszerezte a Jókai-utca 16. sz. házat is. A nehéz pénzügyi viszonyok az építkezés megindítását még mindig nem engedték meg. Gróf Klébelsberg Kunó kultuszminiszter nagyszabasú új gimnáziumi tervének megvalósítását halála megakadályozta. A tornatermi probléma megoldása azonban napról-napra sürgősebbé vált. A régi épület kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő diákseregnek; aktuálissá vált a párhuzamos osztályok felállítása; a régi intézet régi termei, szűk, sötét folyosói egészségtelennek és veszedelmesnek bizonyultak; a régi kis udvarban csak szűkösen fért el a tolongó nagyszámú diáksereg. így érlelődött meg az a meggyőződés, hogy az összes nehézségek és problémák csak teljesen új, modern épület megépítésével oldódnak meg. Közeledett Szent István jubileumi esztendeje. A Rend érezte, hogy az országos ünnepségeken túl úgy áldoz legméltóbban a nagy király dicső emlékének, ha legősibb intézetét, a székesfehérvári Szent István gimnáziumot újjá építi. Werner Adolf apát az eszmét magáévá tette. A gondolatot követte a tett. A Rend megszerezte a csatornapartig terjedő területet, a rajta lévő épületeket lebontatta és 1937-ben megbízta Rottman Elemér budapesti építészmérnököt a tervek kivitelezésével. Az előkészületek lebonyolítására és az építkezés vezetésére építőbizottságot nevezett ki, melynek tagjai voltak Gálos Bernát igazgató elnöklésével Rottmann Elemér építészmérnök, Jakabbfy Zoltán ny. min. tanácsos, Tóth Ágoston rendi központi számvevő, Cséplő Pál, Ispánovits Alajos dr. jegyző és Polgár Iván dr., aki az építési ügyvivői teendőket végezte. — 6 • —