Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

láthy Lipót, Nagy Lajosné, Németh László dr., Pallay István dr., Pintér László, Polczer Gyula, özv. Rauscher Béláné, Reviczky Jenő, Riffer Géza dr., özv. Say Rudolf né, Schmöltz József dr, Spányi József, Szeles László, Szita Gyula, Tarján Pál dr., özv. Várnay Edéné, Viola Kálmán, Wrábel József urak és úrhölgyek. Mások másféle segélyben részesítették tanulóinkat. Soknak nevét nem is tudjuk. Az Úr jutalmazza meg mindnyájukat áldozatos jóságukért! X. Az Iskola és az Öregdiákok. Ciszterci Diákszövetség. Szövetségünk az iskola kézfogásával dolgozik. Az iskola munkáját folytatja: a tanítványok lelkébe ojtott ciszterci szellemet kívánja a magyar élet tágas mezején szétterjeszteni; azt a szellemet, amely az Isten és a Haza szolgálatában, a tekintély tiszteletében, az embertársak megbecsülésében, a diáktestvérek szeretetében és istápolásában, a munka érdemében szorgoskodik. A Szövetség 18 esztendeje szép erkölcsi értékekkel ragyog felénk. A Szövetség kötelékébe illeszkedő ciszterci diákok hatalmas és lelkes serege elég biztosíték a ciszterci diákmunka példaszerű továbbfejlesztésére. A Székesfehérvári Osztály a Szövetség általános célkitűzéseit a magatermelte módozattal és mind szélesebb íveléssel igyekszik megvalósítani. Az Osztály tagjai a Te Deum-i évzáró ünnepségen az Iskolával együtt hódoltak Endrődi Sándor költő emlékének (tehetsége már önképzőköri működésében jelentkezett; kiforrott egyéniségével a magyar irodalom jellegzetes munkásai közé került: tanár és író — kétszeresen is a szellem erejével dolgozik; érzéseit Petőfi közvetlenségével és forró szenvedélyességgel önti dalba); megjelentek az új iskola felavatásán és egyéb intézeti ünnepségeinken ; áldoztak Egyesületeinknek és az iskola érdekeit is lelkükön viselték. Az Osztály tagjai könnyes fájdalommal kísérték megboldogultjaikat pihenő helyükre, a legutóbb elhunyt testvéreiknek pedig (Marosi Arnold ciszt. r. tanár, Dr. Mohai Lajos áll. gimn. tanár, Kaufmann Pálné (Dr. Geist Irma) leánygimn. tanár, Mong József teológiai tanár, Bierbauer István ny. posta műszaki főigazgató, Kolonics Lipót gyémántmisés áldozópap, ciszt. r. tanár, Pentz Gyula ny. vezető jegyző, Riffer Dezső urad. főintéző) az 1939. október 12-én felajánlott gyászmisén forró imában kértek örök megnyugvást. A mult, jelen és jövő egybeölelésére Székesfehérvárott és Budapesten összejöveteleket (családi estéket) rendeznek. Ebben a meghitt »családi köriben teljes közvetlenséggel szállnak vissza az emberi élet legszebb szakába, a gondtalan előidőkbe, a diákkor friss levegőjébe, az apró-cseprő emlékek kedves varázsába. De az ifjúkor drága élményeinek megjelenítése mellett a jelen súlyosodását és a jövő eshetőségeit is mérlegre teszik s ahol valamit is segíthetnek, készséges lélekkel megcselekszik. Amellett, hogy szorgalmasan gyűjtik a fehérvári diákság emlékeit, a diákszellem és találékonyság apróságait, gondolnak az iskola életébe vágó átfogóbb kérdések feldolgozására is. Ezek a közgyűlések ünnepi pontjait alkotják. Az utolsó közgyűlésen dr. Schützenberger Endre egészségügyi ta- 70 —