Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

A homlokzatképzés elbírálásánál feltűnő, hogy az iskola lapos tetővel bír, melyen a 25. sz. ábrán feltüntetett napozó- és sétáló-terasz foglal helyet. Ez a megoldás kétségtelenül nem egyeztethető össze az archaizáló homlokzattal, azonban ezt pénzügyi szempontok tették indokolttá, tekintve, hogy a tetőt tűzbiztosan kellett kialakítani, ami egyébként vasvázas tetőszerkezet létesítését tette volna szükségessé. Ez a megoldás pedig a lapostetejű kiképzéssel szemben lényeges költségtöbbletet jelentett volna. A tantermi épületben a 18., 19. és 20. sz. ábrák szerint az utca felőli oldalon a folyosók, igazgatói, tanári helyiségek, valamint a mellékhelyiségek vannak csoportosítva, míg a tantermek a nyugati oldalon fekszenek, ami megvilágítás és az iskola csendje szempontjából egyaránt előnyös. Az épület alagsorában a folyosó alatt lőtér, a tantermek alatt pedig légvédelmi óvóhelyek és raktárak nyertek elhelyezést. Az igazgatói helyiségek alatt van a kazánház, mely centrálisán fekszik az A) és B) szárny között és ekkénti elhelyezése a legelőnyösebb a tornatermi épület fűtése szempontjából is. A tornatermi épületben két hatalmas tornaterem, zuhanyozó, iskolaorvosi és tornatanári helyiségeken kívül mellékhelyiségek vannak. (L.21. és 22.sz.ábrák.) Az udvarokba két hatalmas kocsibejáró-kapu vezet, melyek az udvaroknak a tűzoltóság részéről való megközelíthetőségét teszik lehetővé. Az u. n. magyar kapu mellett gazdasági udvar alakul végleges formájában ki. Ez a kapu a szén- és salakszállításon kívül a személyzeti lakásokhoz való bejutást is szolgálja. A hazai viszonyok között ismert iskolatípusoktól a rendszer annyiban tér el, hogy míg általában véve a hárompadsoros elrendezés alkalmazása szokásos, a jelen esetben négypadsoros kivitel készült. Ennek megfelelőleg a tantermi menet 7'70 m mélységű és ezért a tantermek belvilágát a belső padsor megvilágítása érdekében 4-20 m-re kellett felemelni. Az elrendezés ekkénti kialakítását az tette szükségessé, hogy a rendelkezésre álló telekszélesség a normálisan építeni szokott 3 padsoros elrendezés kialakítására a kellő hosszat nem biztosította. így aránylag rövid, de széles tantermek készültek, melyek az előadás szempontjából előnyösnek mondhatók. Az elrendezés következtében vált szükségessé a rendkívül hatalmas méretű tantermi ablakok létesítése is, hogy a középső főfal mellett fekvő padsor is kellő megvilágításban részesüljön. A tantermek a földszinten és a két emeletsoron nyernek elhelyezést, mégpedig emeletenkint 4—4 helyiségben. Az így kialakított 12 tanterem közül 8 darab 60 tanuló és 4 darab 80 tanuló befogadására alkalmas. (Az udvari homlokzaton mutatkozó aritmia abból keletkezett, hogy a 80 személyes tantermeket akként kellett építeni, hogy emeletenkint két két 80 személyes tanteremből három-három 40 személyes tantermet lehessen kialakítani.) A tantermekben nagyrészt modernizált régi padokat helyeztünk el, viszont a tantermi táblákat a falra felhordott masszával képeztettük ki. így olyan nagy táblafelületek létesültek, hogy az egész órai előadási anyagot a táblán lehet tartani és a diákok utólagosan is követhetik az előadás menetét. A folyosók 4-40 m szélesek. E méreteken belül a folyosókon beépített ruhaszekrények találhatók, melyek akként készültek, hogy azok ajtajai nyitott állapotban sem zavarják a közlekedést (L. 27. sz. ábra). A folyosó szélessége azért készült ilyen szokatlan mérettel, mert a négypadsoros elrendezés miatt az iskola hossza rendkívül megrövidült és így a szünetekben — a keskenyebb megoldás mellett — az osztályokból kitóduló ifjúságnak nem állott volna esős időben elegendő hely rendelkezésre. — 17 • —