Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

ábra tünteti fel. Ezen az ábrán az A)-val jelölt épületszárnyban a tantermek, a B)-vel jelölt szárnyban a díszterein és a szekciók, valamint a diákjóléti intézmények, a C)-vel jelölt szárnyban pedig a testnevelési oktatás helyiségei nyertek elhelyezést. E meggondolás szerint a tantermi épület alagsor, földszint és 2 emelet, a B) szárny a 2 emeletre terjedő dísztermen kívül, földszint és további 2 emeletet foglalt volna magában, viszont a C) szárny földszintes megoldásúnak lett elgondolva. Az elrendezés ekkénti kialakításánál szem előtt tartatott az a körülmény, hogy a teleknek mintegy 2 méteres padkája volt, vagyis a Malomcsatornapart felé eső telekrész 2 méterrel mélyebb fekvésű volt, mint a Jókai-utca és a felső telekrész szintje; így a tornateremnek ezen szintkülönbözetbe való behelyezésével biztosítani lehetett a felső, játszóudvarnak szánt terület jó levegőzését, viszont a játszóudvar benapozását a B) szárnynak északi oldalra való elhelyezésével lehetett elérni. A B) szárny északi oldalra eső helyiségeinek levegőjét a? a körülmény biztosította, hogy a telektömbnek a Nagy Sándor-utca felé eső telkeire a városrendezési terv a határsávos beépítést írta elő. A terv ekkénti kialakítását az is indokolta, hogy egyrészről kívánatos volt a tornaterembe fedett és fűtött helyiségen át való bejutás biztosítása, mégis a B) szárny felépítését le kellett venni a

r napirendről, minthogy a felmerült költségek e szárny létesítését kizárták. így az építkezés első menetében csupán a tantermi és tornatermi épületszárny került kivitelre. Az iskola ekkénti kialakítását a 7. sz. ábra tünteti fel, mely távlati kép világosan mutatja a fennálló szintkülönbözetet és az építmények mikénti elhelyezését. A munka során előállott alapozási nehézségek — amelyekről a későbbiekben fogunk megemlékezni — a boldogult Apát Urat arra késztették, hogy az alapozással felmerülő többletköltségek megtakarítása érdekében megvásárolja a Rend a szomszédos, u. n. Kégl-féle telket, mely az 1. sz. ábrán látható helyszínrajzon 257. számmal van jelölve. Ez a gondolat azonban akkor merült csak fel, amikor az épület már nagyjában állott. Az u. n. Kégl-féle telek megvásárolása új helyzetet teremtett és így az 5. sz. ábrán feltüntetett elhelyezés kialakítása vált lehetségessé. Ez az újabb elrendezés lényegében abban tért el a korábbi elrendezéstől, hogy a B) keresztszárnyban csupán diákjóléti helyiségek létesülnek, viszont a szekciók az új telken épülő kétemeletes épületszárnyban nyernének elhelyezést. Ezen elrendezésnek az a rendkívüli nagy előnye volt a korábbi és a 4. sz. ábrán feltüntetett elrendezéssel szemben, hogy a nagy építmények nem kerülnek a Várárokba és így az alapozással kapcsolatban lényeges megtakarításokat lehet várni. A játszóudvar területe is így megnövelhetővé vált és mindenekfölött légcsere szempontjából látszott kívánatosnak ez a megoldás, azáltal, hogy a B) szárny csak földszintes kiképzésű lesz. A tervek készítése során irányító elvként vezetett az, hogy a régi gimnázium, a Ciszterci-templom hátsó homlokzata és az épülésre kerülő új gimnázium teret fog bezárni. Ez a körülmény indokolta, hogy a tervezett új gimnázium főpárkánya, a régi előbb említett épületek főpárkányával egyező magassággal épüljön meg és ezzel a kialakításra kerülő tér megjelenése előre biztosíttassék. Homlokzatképzés szempontjából további irányelvként az vezetett, hogy olyan modern homlokzat készüljön, amelyen bár semmiféle cicoma ne alkalmaztassék, mégis bizonyos archaizáló jelleget viseljen (L. 15., 16. sz. ábrákat) és legfőképen kerestem a megoldás során, hogy úgy alaprajzilag, mint homlokzatilag egyszerű és áttekinthető megoldást találjak. Az alaprajzi és a homlokzati kiképzések ennek megfelelőleg terveztettek. — 16 • —