Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

Ó benne ismertem meg a szerzetes tanárt, akit a tanári pályára is a szeretet kísér. Példaképe a kötelességtudásnak, csupa felelősségérzet, tudása mély, közlése közvetlen, igaz magyar és Magyarországot csak mint a szabadság földjét tudja elképzelni! Ilyen emberek a lélek emberei! Zajos taps után Csitáry Emil megbízott városi főispán, Székesfehérvár szab. kir. város polgármestere mondotta el a ciszterciek munkásságát érté­kelő és a város háláját tolmácsoló értékes beszédét. Ritkán várt rám, mint Székesfehérvár polgárságának képviselőjére olyan szép és megtisztelő feladat, mint ma, amikor a világot elborító, mindent pusztulással fenyegető, sötét viharfelhők között kultúriinnepre gyűlhettünk egybe és az emberi civilizáció magas­rendűségének és örökkévalóságának eme reményforrásánál tolmácsolója lehetek egy hálás város szívből jövő érzéseinek. — A Magyar Cisztercita Rend ajándékozta meg a várost ezzel a felemelő ünneppel - úgy érzem — mintegy viszonzásul azért az egyre fokozódó szeretetért, amellyel Székes­fehérvár közönsége a Rend tanító, nevelő és kultúrmunkát végző tagjait, a ciszterci nevelöket, immár több, mint ötnegyed évszázad óta körülveszi és messze kiható jelentőségű munkásságát értékeli. Ez a város a változó korok különböző eszmeáramlatai között is valóban mindenkor büszkén vallotta és vallja, hogy a ciszterciek meg nem szakadó láncolatú tevékenysége mélyen behatolt, bent él Székesfehérvár lelkében. És amint az elmúlt évszázadok súlyos megpróbáltatásai során többször elpusztult város azokon az alapokon, megszentelt köveken éptilt újjá, amiket egykoron a Szent Király s az ő nyomdokain járó nagy elődeink raktak le, Székesfehérvár szellemi élete is elsősorban azokból az éltető gyökerekből táplálkozik, amik a magasztos küldetésben egymást felváltó ciszterciek munkássága nyomán át- és átjárják e történelmi föld titokzatos mélyét és ráfonódnak a benne nyugvó ősi kövekre. Székesfehérvárnak e gyökerek által kiérlelt, kivirágoztatott lelkiélete — ezt nemcsak hisszük, de büszkén hirdetjük is — tele van szentistváni értékekkel. Ezek a mindennapi élet nehéz harcaiban, szorongattatásaiban néha talán ideig-óráig el is homályosuló, de soha el nem vesző, tehát idő felett álló értékek alakítják ki valójában és jelentik azt az országban szinte egyedül álló, sokszor meg sem értett székesfehérvári lelkiséget, amely jött légyen valaki bárhonnan — előbb-utóbb mindenkin úrrá lesz, mindenkire rányomja a maga örökké tartó bélyegét. így érthetjük csak meg, hogy miként válhatott a még alig 80 évvel ezelőtt idegen ajkú és idegen fajú, úgyszólván a világ minden tájáról egybeverődött telepesekből, a török hódoltság utáni idők új városépítőiből nemcsak nyelvben, hanem érzésben, vallásos­ságban, kötelességtudásban, áldozatkészségben, a független, nemzeti élethez való ragasz­kodásban, a magyar Szent Korona iránti mélységes tiszteletben mindenkor hűséges, példát adóan előljáró, jó magyar. A Cisztercita Rend székesfehérvári gimnáziuma, mint ennek a lelkiségnek egyik legfőbb éltetője, őrzője és sugárzója, a város szellemi életének izzó fókusza, ezért lett örök, jóságos Alma Matere az egyes generációk ifjúságán kívül az egész város közönségének is. Boldogan érezzük, hogy az Alma Mater egyre hatványozottabban sugározza vissza azt a szeretetet, amivel e város közönsége iránta viseltetik. Fényes tanú­ságát látjuk ennek ma is, amikor felavatjuk a Rend áldozatkészségéből épült új gimnáziumot, a régi, kipróbált nemzetnevelő munka díszes hajlékát. — E helyen századokon keresztül várfalak, várbástyák emelkedtek, amiket idegenből hozott papok irányítása mellett, verejtékező munkával a jövő számára építettek és amiknek tövében újra- és újra véres harcokat vívtak a keresztény Magyarország s egykori fővárosa Székesfehérvár védelmében. Az idők megváltoztak. A hősök vérével öntözött téren, az egy­kori várfalak, várbástyák romjain ime impozáns iskola épiilt Székesfehérvár jövője, ifjúsága számára. A ciszterciekre azonban elődeik kemény munkája vár, mert nekik is falakat, bás­tyákat kell építeniök legnagyobb kincsünk, az ifjúságunk lelkében, hogy minden kísértés, támadás, vagy megpróbáltatás ellenére szűzi tisztaságban meg tudja őrizni azokat az érté­keket, amik által egykoron Székesfehérvár lelkiségének részesévé, hordozójává fog válni. — 10 • —

Next

/
Thumbnails
Contents