Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

Gellért : «Az új Rendtartásnak a szülőket is érdeklő pontjairól^ címen kellő magyarázat keretében az új Rendtartásnak a családokat is érdeklő fejezeteit tárta fel az érdeklődő szülők előtt. E közös, harmonikus együttműködés kimélyítésére az általános szülői értekezletek mellett folytattuk az osztályfői értekezleteket. Ezek különösen alkalmasak arra, hogy felvilágosítsák és irányítsák a szülőket abban, hogyan lehetnek a nevelés, oktatás és egészségvédelem terén az iskola segítségére. Az osztályfő ismeri legjobban osztálya tanulóit és szülőit; a tanuló fejlődési fokának megfelelően zártabb területen mozoghat. Az esetleg túlelméleti pedagógiai fejtegetések helyett egy adott osztályközösség szülői társadalma előtt tárhatja fel nézeteit, tapasztalatait és kérheti sokirányú vonatkozásban a szülők támogatását. A Rendtartás 77. §-a szerint a szülői értekezletek célja az iskola és a szülői ház munkaközösségének megteremtése, a közösségi érzés ápolása és a nevelés érdekében való együttműködés biztosítása. Szülői osztályértekezletek. I. o. Pőtz Edgár: »A hasonulás kora.« III. o. Czigler Ábel : »Szülői magatartás a serdülő kor küszöbén. IV. o. Révész Amadé : »Az ipari középiskolák jelentősége.« V. o. Ispánovits Alajos dr.: »Az ifjú lélek típusai.« VI. o. Mészáros Gellért: »A hétköznapok pedagógiája^ VII. o. Cséplő Pál: »A tanulók kamaszkorának jelenségei és ezekkel szemben az iskola és a család magatartásai VIII. o. Námesy Medárd : »A pályaválasztás és a jövő irányítás.« A szülői ház és az iskola közötti együttműködés másik fontos területe a fogadó órák. A szülőt elsősorban mégis csak saját gyermekének lelki fejlődése, vallás-erkölcsi állapota, tanulmányi előhaladása érdekli. A közös nehézségek, problémák megbeszélése közös alapot teremthet a jövő vezetésében. Idegenvezetés. Őskoronázó városunk a világháború után rohamos fejlődésnek indult. Emlék-épületei felújultak, a Nagyboldogasszony-templom romjai feltárultak, értékes középületek emelkedtek. A város esztétikai arculata, kertészeti díszei országos hírűvé váltak. Híre-neve túlhatolt a határokon. Ezrével jönnek a látogatók. Ezek irányítása a város és a nemzet érdeke, amelyben hivatást nyer a diákság is. A Szent István-esztendő rendkívül nagy idegenforgalmának szakavatott lebonyolítására "gimnáziumunk ifjúsága is résztvett a vezetőképző előadásokon, főleg pedig a történelemtanítás keretében nyert felvilágosítást és rendszeres útmutatást; azonkívül minden egyes tanulónk kezébe kapta a Dr. Lakatos Dénes által készített »Kis fehérvári kalauz a Szent István emlékévre« c. füzetet, amely magában foglalja a város rövid történelmét és az útvonalhoz csoportosított nevezetességeit. Gimnazistáink minden lehető alkalommal szívesen álltak rendelkezésre. Egy év tartamában a felsősök közül 54 tanuló 205 esetben vállalta a derék munkát (legtöbb jutott Bácker György VI., Nagy Sándor és Polczer Tibor VII. o. tanulókra). A magyarokon kívül külföldieket is (olasz, lengyel, német, belga, angol, francia, svájci, szerb, tót) kalauzoltak (Kremkó András VIII. o. t. Budapesten mint lengyel tolmács segédkezett). Ifjaink Budapesten, Szegeden, Szombathelyen, Veszprémben és a Bakony bemutatásában is helytálltak. A szívvellélekkel teljesített munka bizonysága — többek közt — az az elismerés, amelyet egyik budapesti gépgyár dalosköre küldött egy értékes könyv emléküladásával Szerencse István VI. o. tanulónak. Közöljük a levélből : »Kedves fiatal Barátunk! Székesfehérvárról hazatérve kedves kötelességünknek tartjuk, hogy fáradozásodért, amellyel jó magyarhoz méltóan töltötted be mellettünk 56