Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

parancsát, a jövő feladatát, a magyar célokat. Minden magyar ifjúnak ismernie kell a mai magyar élet munkatereit és feladatait is. Tudnia kell, hogy mit jelentett ezen a földön ezer éven át magyarnak lenni és mit jelent Európa és a világ együttesébe szőtten a mai magyar sors és élet. Nemzeti életszemléletünknek oly tervszerűvé és szilárddá kell tisztulni, amilyent a mai történeti esztendők megkívánnak.« Amikor elődeink szellemi hagyományait a tanulók kezébe adtuk, hogy ezzel a közös nemzeti lélek és a nemzeti gondolat részesévé tegyük, a nemzeti nevelő hatásoknak oly forrásait nyitottuk meg előttük, melyeknek erkölcsi és érzelmi súlyával semmi sem vetekedhet. A hazafias nevelés kimélyítése céljából igyekeztünk elsősorban az elmúlt félévben is a szentistváni érzéseket és elhatározásokat tanítványaink fogékony lelkének állandó birtokává tenni. Az intézetünk, őskoronázó városunk és az ország Szent István ünnepségeiből ifjúságunkra hullott hatásokat és élményeket elsősorban a magyar hazafias érzés megrögzítésére használtuk ki és transformáltuk termékenyítő nemzeti erőkké. Az éveleji szeszélyesen változó, feszült külpolitikai helyzet, majd a Felvidék visszacsatolásáért folytatott tárgyalások, utána a visszacsatolással kapcsolatos lelkes ünnepségek természetszerűleg túlerős hullámzásba hozták a magyar társadalmi életet, a magyar családokat és így a magyar tanuló ifjúságot is. Az ifjúság hazafias lelkesedése mindenütt kivette részét ; várt, ünnepelt, örült a felnőttekkel és épen a nemze:i hazafias nevelődés megrögzítésére sok erőteljes átélésnek és élménynek lett osztályrészese. Az intézet mindent elkövetett, hogy e nemzeti, lelkes érzelmi átélések minél felejthetetlenebbül tapadjanak lelkükbe. Tanítványaink közösen hallgatták a díszteremben a rádión leadott komáromi és kassai bevonulást. Ünnepnapjaink. Szept. Q-én avattuk fel az 1. osztály tanulóit a Szent István-gimnázium diákjaivá. Pőtz Edgár osztályfő megáldotta az oltár előtt a tankönyvet, a tollat és a diáksapkát ; áldást adott a legfiatalabb diákcsapatunkra és szülőikre. Beszédet intézett hozzájuk. Majd kivezette őket az intézet udvarára és minden kis diák fejére tette a sapkát e szavakkal : »Mától kezdve Szent István-gimnázista vagy. Soha se hozz szégyent nevedre .'« Szept. 24-én a székesfehérvári társadalmi egyesületek nagyszabású revíziós gyűlésén az országzászlónál gimnáziumunk tanulói is résztvettek a zenekarukkal együtt Szept. 27-én az intézet kegyurának, dr. Werner Adolf zirci apátur ő nagyméltóságának névünnepén, az érte felajánlott szentmisén hálás imádságban forrt össze kérésünk, hogy a Mindenható tartsa, óvja és áldja meg jóságos atyánkat. Okt. 6 án 8 órakor szentmise volt, utána az egész ifjúság résztvett az Önképzőkör által rendezett és az aradi vértanuk emlékére tartott gyászünnepségen. 1. Himnusz. 2. Mentes: Október 6. Szavalta Polczer Tibor, VII. o. t. 3 Ünnepi beszéd. Mondotta Say Rudolf, ifj. elnök. 4. Liszt: XIII. Magyar rapszódia. Zongorán játszotta Kanizsai György, VIII. o. t. Zivuska: Arad magyar marad. Szavalta v. Láng Jenő, VIII. o. t. 6. Szózat. Nov. 3-án a Felvidék felszabadulásának napján a székesfehérvári társadalom ünnepélyes felvonulásán ifjúságunk is résztvett a zenekarral együtt. — 48 —