Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

hivatásában bárhol is e kiadásoknak hátrányos következményeit érezte volna, sőt az építkezésekkel párhuzamosan a templomoknak, a könyvtáraknak s a gimnáziumok szertárainak költségvetése lassan-lassan a békebeli szintre emelkedett. Tisztában vagyunk azzal, hogy Adolf apátur, ha élne, tiltakoznék az ellen, hogy a sok alkotásért az érdemet ráhárítsuk. Nem is tesszük ezt; a kegyelet visszatart attól, hogy a nagy halottal perbe szálljunk, kinek az érdeme a sok alkotás. Azonban nem sértheti kegyeletünket kijelentése annak, hogy mégis csak Adolf apátur indította el a cselekvést az alkotásokra. Azt sem utasíthatná vissza : szerette rendjét. A szeretetnek pedig csodás a megsejtő, megérző ereje Ez a szeretet tisztánlátóvá tette a kiváló apát szemét és a jóságos homlok mögött az agyat éles itéletüvé arra, hogy szándékai, tervei megvalósítására rendtársai közül a legalkalmasabb munkásokat válassza ki. Ez az ő érdeme, gazdagon sikeres életének titka. Werner Adolf már nincs többé. Nem várhatják öreg diákjai többé meghitt, bensőséges találkozójukon kezdő tanári működésének helyére viszsza. Többé már nem tervez, a sok aggodalom többé nem izgatja rendetlen verésre jóságos szívét. Teste enyészetnek indult. Emlékezete a miénk marad. Köztünk maradnak lelkének alkotásai, írásai. A miénk az a sok intézmény, melyekben tanító rendje a jövő nemzedék lelkét részesévé teszi a keresztény és magyar kultúrának. Ott állnak a templomok, melyekben az Evangélium igéi ég felé emelik tekintetét az ezer meg ezer földet turó és verejtékező szegénynek. Ezért áldott emléke. Werner Vilmos szül. Tiszafüreden 1867 máj. 14-én. A ciszterci rendbe lépett 1883 aug. 27-én; Adolf rendi nevet kapott. 1890-ben bölcsészetdoktori oklevelet szerzett s ugyanaz évben szentelték pappá s helyezte apátja helyettes tanárnak városunkba. A következő évben megszerezte a magyar és latin nyelvekből az oklevelet, azóta mint rendes tanár működött 'intézetünkben 1894-95. iskolai év végéig. Városunkból Egerbe került tanárnak; innen az 1904-905. tanév elején a bajai gimnázium igazgatójává nevezte ki a zirci apát. Bajáról az 1917-18. iskolai évre Egerbe ment igazgatónak és mint egri igazgatót 1924 jtin. 25-én választották meg rendtársai zirci apátnak. Mint egri igazgatónak az ország kormányzója a tanker. kir. főigazgató címet ajándékozta s mint apát a magyar országgyűlés felsőházának örökös tagja, több magas kitüntetés tulajdonosa s a Szent István évben m. kir. titkos tanácsos lett. Városunk és Eger városa díszpolgárrá választják, több tudományos és társadalmi egyesület tiszteleti tagja. stb. Irodalmi munkái: Goethe és Kármán, Kisfaludy Sándor levélregénye, Gróf Gvadányi József. Megírta intézetünk történetét (1894-96. Értesítőkben és Békefi Emlékkönyv) továbbá a bajai gimnázium történetét; több cikke jelent meg tudományos folyóiratokban s lapokban. Meghalt 1939. március 5-én Zircen s az apátsági templom sírboltjában temették el 10 —