Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1937

lását át kell hatnia az egészség védelme elvének. A betegségek megelőzése, az egészség megőrzése, a profilaxis észszerűbb, gazdaságosabb, mint a már kitört betegségek leküzdése. Iskolánk feladatának csak akkor tud teljesen megfelelni, ha a tanulók az iskolai munkában testileg-lelkileg-egészségesen vesznek részt. A beteg gyermek tanulmányaiban elmarad, a mulasztottakat kénytelen pótolni, amidőn még kíméletre volna szüksége. Van betegség, amely az értelmi teljesítőképességet, a tanuló munkakészségét csökkenti, sőt lehetetlenné teszi és nem egyszer lelki, jellembeli eltéréseket okoz. A zirci Apátűr mult évi intézkedésére iskolaorvosunk intenzív munkálkodásával folytattuk az idén is tanulóink egészségi ellenőrzését, minden gyermekről egészségi lapot fektettünk fel, külön felhívtuk a szülők és a gyermekek figyelmét a higiénikus testi nevelés és egészséges életmód jelentőségére. Az Értesítőnkben megjelent Egészségügyi Táblázat mutatja, hogy ez irányban igen jelentős előrehaladást tettünk. Az egészséges életre való nevelés jelentőségét mutatja az a tény, hogy a VKM. (5200/1937. sz.) az egészségtan tanítását a III. osztályban a rendes tantárgyak sorába iktatta. Az iskolaorvos az év elején megvizsgálta az összes tanulókat trachoma, golyva, szem, tbc, szempontjából. Szerencsére egy tanulónál sem volt található egyik megbetegedés sem. A tanulók elmúlt évi megbetegedéseinek és ezzel kapcsolatban iskolai mulasztásainak adatait összegyűjtve megállapítható, hogy a betegségek legnagyobb része rövid tartamú, enyhe, meghűléses betegség és gyomorrontás volt és hogy 100 órán felüli, komoly betegségre visszavezethető mulasztás csak csekély számban fordult elő. Tanulóink egészségi állapota tehát kedvezőnek mondható. Az iskolaorvos működése kiterjedt az intézet tantermeinek, mellékhelyiségeinek, tornatermének, folyosóinak, lépcsőinek, udvarának és ivóvizének ellenőrzésére. A szegénysorsú tanulók gyógykezelését és a balesetek alkalmával az első segélynyújtást szintén az iskolaorvos látta el díjtalanul. Természetvédelem. A természetrajzi tanítás célja korántsem lehet puszta ismeretközlés vagy adathalmozás, hanem a megfigyelőképesség nevelése, a természet megszerettetése és hatalmas Alkotójának megismertetése a parányokban és óriásokban egyformán megnyilvánuló erejében. A természet, az egész teremtett világ Istennek szeretettől ihletett alkotása, gondolatainak hű és kedves kifejezése. A szépérzék nevelésének semmi sem lehet annyira tárgya, mint a színpompás virág, a kalászait rengető róna, a madárdaltól hangos erdő, vagy a mélységes csendet árasztó hegyvilág. Ha arra neveljük tanulóinkat, hogy nyitott szemmel és magukba merülő lélekkel járjanak ott, ahol minden a célszerűséget, a harmóniát tükrözi, és távol vannak a gyarló közösségek érdekeinek ütközéséből szükségszerűképen fakadó disszonáns hangok, nagy és megbecsülhetetlen értéket plántálunk bele a fogékony lélekbe, mely őrizni, védeni és kimélni fogja azt, ami lelki derűjének egyik biztosítója és fakadó életének felüdítője. Szeretni fogja a csendet, becsülni fogja a magányt és otthon érzi magát akkor is, ha környezete látszólag idegen. A természetrajz tanításában minden alkalommal rámutattunk arra, hogy nagy közösségben élünk, a Teremtő csodás világában, ahol minden a hatalmas Isten fönségét és nagyságát hirdeti. Fátyolozott szemmel jár, aki Istent a természetben nem látja meg, a szép- és harmóniaérzék hiányára mutat, ha műveit nem becsüli, - 25 --