Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1936

Szent István. Az Európa déli térségein végigüldözött és árván bolyongó magyarság a Kárpátok áldott övezetében állandó hazára lelt. De a honszerzést követő kalandozások vérzivatarában elpusztult volna, ha fejedelmi belátás és bölcseség meg nem állítja. Világosság dereng feléje; új élet, új világ bontakozik. Géza éles szemmel néz a jövőbe; befogadja a kereszténységet. Nemzetmentés történik. De nemzet gyökereztetés is. Ez már a fiú érdeme. Szent Istváné. Aki, mint könyörületes, igazságszerető, példaadó, amellett kemény, szigorú, hajlíthatatlan akaratú király, egész életét, nemesveretű munkásságának minden vonatkozását s árnyalatát szeretett népe üdvözítésére és magasra emelésére szentelte; aki világraszóló cselekedeteivel a mindenkori magyarság áldásává magasztosult. Szent István, mint alkotó és rendező, örökemlékezetű. A bátortalan kereszténységet keresztre függesztett áhítatával megerősítette, apostoli lelkületével megtermékenyítette, meggyőződéses, gyakorlati hitével megférfiasította; a diadalmas magyar egyházat azután — a római szentszék engedélyével és áldásával — megszervezte. A magyar keresztény egyházzal kapcsolatosan megalapította és megszervezte a magyar keresztény királyságot is. Az ősi törzsszerkezet romjain új formát és új tartalmat adott uralmának. „Isten kegyelméből" való király lett s mint ilyen, egyenrangú a keresztény uralkodókkal; népét bevitte a nyugati kereszténység kultúrközösségébe, országának világtörténelmi hivatását pedig kijelölte. S hogy országlásának nagyszerű tényeit központból irányíthassa, várost fejlesztett azon a helyen, amelyet honfoglaló őse, Árpád szemelt ki családjának, s amelyet azután Ő magasztos terveihez méltóvá, fényessé, igazán „fehér"-ré és „királyi"-vá alakított. Megépíttette a messze földön híres, drágaságoktól ékes, felszerelésében egyedülálló, „csodás művészetű" Nagyboldogasszony-bazilikát, a nemzeti egység, a nemzeti erő és hatalom forrását, a nemzeti kegyelet tűzhelyét. A templomhoz kiváltságos káptalant adott és ehhez iskolát csatolt. Nemzetnevelő gondolatából és törekvéséből — épen a legkitűnőbb helyen — nem hiányozhatott a nemzeti eszme és a keresztény valláserkölcsi kultúra egybekötője, hordozója és terjesztője. S ez az iskola hamarosan fel is virágzott. Szent Gellért csanádi püspök is innen kért tanítómestert a nagyszámban egybegyűlt gyermeksereg kiművelésére... Első szentkirályunk cselekedeteinek lélekragyogása lett — névleg is — a nagyhírű káptalani iskola folytatásának homlokcsillaga, amikor gimnáziumunk címzését „Szent lstván"-nal gazdagítottuk (1921-ben).