Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

izomerőkifejtés statisztikai számerdeivel riasztja el a sport őszinte érdeklődőit ahelyett, hogy a testnevelés és sport mély nevelői értékeire mutatna rá, addig alig remélhető, hogy a testnevelés és sport fontos nevelő értéke akár a hivatalos tényezőknél, akár a társadalom értékes rétegeinél megfelelő méltánylásra talál. Legfeljebb a sportlátványosságok szenvedélyes, passzív tömegeit hozza össze, ami talán üzletszerűség szempontjából elsőrangú reklám, de pedagógiai értékű tömegsport szempontjából szinte értéktelen. S ami a legsajnálatosabb, e szeszélyes, reklámízű sportpropagandának hátrányos hatása érezhető az iskola ifjúságánál is. Visszariad a horibilis rekordszámoktól; lemond a sportról. Avagy egészségtelen ambíciótól hajtva, megfelelő adottságok hiányában meggondolatlan erőfeszítéseknek teszi ki magát; bekövetkezik a veszedelmes reakció, a letörtség; a sport számára pedig elveszett. Itt bontakozik ki az iskolai testnevelés másik fontos feladata: az elhárító, ovó, preventív munka; céltudatos vezetéssel nemcsak pozitív értékeket törekszik kitermelni a fiatal emberke lelkéből, hanem egyúttal távol tartja azokat a negatív, káros hatásokat, melyek nevelő munkáját zavarhatnák, vagy tönkre tehetnék. Szülőkkel való érintkezés. Nevelő-oktató célunk harmonikus megvalósítása szempontjából rendkívül fontos a családi és szociális környezet ismerete, melyben a tanuló az iskolán kívül állandóan él. Az állandó kapcsolat az iskola és a családi otthon között elsőrangú nevelői követelmény. A fogadóórák, szülői értekezletek felhívták a szülők figyelmét oly szimptomákra, melyeket az iskola csak a szülői házzal karöltve tud megoldani. Hogy a szülőket egyoldalúan ne csak gyermekük tanulmányi állapota érdekelje, hanem bepillantást nyerjenek a gyermekük belső lelki fejlődésébe, szülői értekezleteinken főleg a gyermeki lélek fejlődésének különböző fázisaival foglalkoztunk. Az igazgató két szülői értekezletet tartott „A gimnázista fiu nevelési problémái" cimen. Mig a gyermekkort a valóság szeretete és a gyakorlatiasság jellemzi, addig a serdülő korral megindul a belső szemlélődés. Ennek a nagyon érzékeny, tapintattal és pszichológiai tudatossággal kezelendő kornak döntő szerepe van a jövendő erkölcsi ember kialakulásában. A serdülő korral járó idegbeli nyugtalanság és a testi átalakulással összefüggő fáradtság a rendszerető logikai gondolkodás magasabb igényeit még nem elégíthetik ki. De annál hatalmasabb lendületű az érzelmi életük, átélő képzeletük, esztetikai és etikai fogékonyságuk; ennek köszönhető, hogy az objektív kulturjavak nem maradnak a felületen, hanem belső assimilálódás utján léleképitő erőkké válnak. Döntő tehát e korban az iskola, de főleg az otthoni környezet hatása. A család és az iskola együttes nevelő-munkájának akkor lesz meg a kívánatos eredménye, ha a nevelői módok külső közössége mellett közös a lelkiség is, mely a nevelés munkáját irányítja. A mi iskolánk nevelői lelkisége az Evangéliumban és a ciszterci Rend évszázados hagyományaiban gyökeredzik. — 44 —